Olvasom a The Economist angol nyelvű újságban, hogy igencsak megszaladt a kondenzátoros autók fejlesztése (eredeti cikk itt).
Ez négy dolog miatt is érdekes.
Olvasom a The Economist angol nyelvű újságban, hogy igencsak megszaladt a kondenzátoros autók fejlesztése (eredeti cikk itt).
Ez négy dolog miatt is érdekes.
1. A kondenzátorok kapacitása kezdi megközeliteni a nagyteljesitményű akkumulátoroké. Ez annyit tesz, hogy nem kémiai, hanem csak fizikai úton tárolt töltéseket tudnak manapság nagyjából hasonló töltéssűrűségre összepréselni.
2. Mivel a kondenzátorok töltése sokkal gyorsabban lehetséges, mint a kémiai úton működő elemeké, igy kezd a "beértem a töltőállomásra, és 5 percen belül föltöltődik az aksi/kondenzátor" állapot valóssá válni. Ugye mennyire emlékeztet ez a mostani benzin/gázolaj tankolással összehasonlitható időmennyiségre?
3. Nagyon valószinű, hogy a két technológia (a kémiai elven alapuló akkumulátor és a fizikai elven működő kondenzátor) kombinációja lesz sikeres, hiszen a fékezesi energiát az utóbbi sokkal könnyedébben veszi fel, mig a napelemes töltés az előbbivel kompatibilis.
4. Sokan nem beszélnek erről, és főleg olajos körökben hallgatnak erről nagyon, de a kettő párositásával már nagyon közel lehet valaki a mostani fosszilis üzemanyagon alapuló rendszerhez mind hatósugár, mind teljesitmény, mind kényelem szempontjából.
Na, és milyen technológiákat nem kutatnak a nagy olajvállalatok? Sem a fényelektromos cellák (PV: photovoltaic cell), sem az akkumulátorok, sem a kondenzátorok terén nem tesznek le érdembelit az asztalra.
Merthát, ugye, rövidtávon nem érdekük sem nekik, sem a részvényeseknek. Pedig közel a tűzhöz egy-két ember (pl. egyről személyesen tudom) már kezdi érteni, hogy ez igy nem igazán helyes. Hosszútávon persze más lenne a helyzet, de hát, nem én vezetek, se nem ők...
