Úgy tűnik, hogy lassan mindenki ugyanazt a nótát fújja. Tóta W. bemondta a jóéccakát, a hvg-ben pánikolnak a szakértők, a Magyar Hírlapban sincs jókedv, de hát náluk ez már megszokott, a Népszabi-ban a vállalkozóknak fáj mindenük.
Pedig hát nekünk nagyon is jól megy. Hogy miért?
Úgy tűnik, hogy lassan mindenki ugyanazt a nótát fújja. Tóta W. bemondta a jóéccakát, a hvg-ben pánikolnak a szakértők, a Magyar Hírlapban sincs jókedv, de hát náluk ez már megszokott, a Népszabi-ban a vállalkozóknak fáj mindenük.
Pedig hát nekünk nagyon is jól megy. Hogy miért?
A következő mondat a Hírszerző oldalán Máriás Leonárd tollából a bizonyíték:
Szlovákia nem engedheti meg magának a jóléti rendszert, melynek eredménye az állami újraelosztás, az állam GDP-hez mért jóléti kiadásainak 39-ről 33 százalékra csökkentése lett. Magyarországon ez a szám ma meghaladja a GDP 60 százalékát.
Túl sokat ehhez már nem lehet hozzáfűzni, rágom ezt a csontot már elég régóta. Hogy mit is kellene csökkenteni, és miért. Hogy az újraelosztás mértéke nem tartható fent hosszútávon, és így tovább...
A számérték azért mégiscsak mellbevágó. Azért azt mégiscsak jó tudni, hogy jól élünk mi itt a Kárpát-medencében, mindenki meglássa.
