Nem bírom ki, hogy ne szedjem darabokra a gyerehaza.org oldalán látható tízpontos érveknek szánt ötletkupacot, ami szerint tényleg érdemes Magyarországra visszatérni, ha valaki éppen ezen gondolkozna fiatal diplomásként egy jól fizető külföldi állásban.
Merthogy erre találták ki ezt az oldalt, s a tíz pontot is. Hogy a Magyarország melletti érvekel felsorakoztatva hazacsalogassák a külföldön dolgozó, értékteremtő embereket, vagy hogy azokat, akik most azon tűnődnek, hogy külföldre szeretnének menni-kivándorolni, ettől visszatartsák.
Nos, nem sikerül. Legalábbis ezzel a listával nem.
Nézzük sorjában.
10. Versenyképes, egykulcsos adó
Még ha érdekelne is valakit az, hogy mennyire elkulcsos az adója, vagy mennyire nem az, talán érteném, hogy az egykulcsos adó az adót fizetőnek miért fontos. Az adó mértéke talán már fontosabb, és itt a 16%-os SzJA már jobban hangzik egészen addig, amíg a kedves ügyfél rá nem jön, hogy ez azért nem jelenti azt, hogy egyrészt külföldi fizetési szintekből vonják le ezt a 16 százalékot, másrészt pedig azt sem, hogy a munkáltatónak semmilyen más költségei sincsenek, amely a bértáblákat akár egy kicsit is befolyásolnák.
Vagyis, a 16% jól hangzik, de előtte van bruttósítás, nyugdíj és eü levonás, nincs szabad választás egyikben sem (vagy csak az illúziója van meg ennek a szabad választásnak).
Ha valami érdekli a munkavállalókat, az nem a 16%, hanem hogy a levonása után mennyi marad a zsebben. Abszolút értékben.
Helló.
9. A „magyar álom” — szabad pálya az új ötleteknek
Az érv szerint a külföldi, nyugati piacok beteltek, esély nincs új termékekkel betörni, itthon viszont kék az ég és szabad a pálya, nincs akadály, a csúnya multik sem tesznek keresztbe.
Nos, iPod, iPhone, iPad azoknak, akik egy kicsit is értenek a marketinghez, piacteremtéshez, stb.
A többieknek meg elég talán annyi, hogy ha valaki tényleg világot akar váltani, akkor lehet, hogy a magányos feltaláló-vállalkozó esete magávalragadóan romantikus, de az esetek nagyrészében pont a multik azok, akik tényleg változást tudnak hozni egy piacra. Az itthoni állások, ha már vannak, ennek a lehetőségnek gyakran a közelébe sem érnek (a nagyon kevés kivételtől eltekintve).
8. Túró Rudi
Az áldóját, hogy ebben az érvben mennyire benne van minden, ami baj ezzel az oldallal! Egy rövidlátó, befele- és múltbaforduló, csökönyös gondolkodásmód mintapéldája ez a pont.
Ha a Túró Rudi tényleg annyira jó ötlet lenne, akkor már ötvenezren ellopták volna az ötletet, és a magyar sajtó azzal lenne tele, hogy a kínaiak, amerikai multik mind a magyar szent Túró Rudin gazdagodnak meg anélkül, hogy nekünk magyaroknak ebből egy kicsit is tejelnének.
7. Budapest - multikultibb, mint gondolnád
Az érv szerint Budapesten minden más nemzet kajáját meg lehet találni, ellenben más világvárosokkal, ahol persze magyar étterem nincs sehol.
Itt megint ez a köldökvizsgálódós, befeleböfögős gondolatmenet az, ami nagyon zavar. Nem minden jó, ami magyar. Sőt, ha valaki tartósabban külföldön élőket kérdez meg arról, hogy milyen konyha ételeit eszik, akkor nagyon gyakran meglepődve hallja, hogy a magyar konyha igencsak kicsinyke részét alkotja a heti menünek. Nem csak azért, mert más kajákkal összehasonlítva nem is annyira húdejó, hanem azért is, mert gyakran nem a legegészségesebb, és az ételek elkészítése (ugye fiatal diplomás olvasóközönségről van szó) rendszerint túlságosan is időigényes.
Vagyis, ha valaki nagyon magyar kajára vár, mert a világ összes többi konyhájára már ráunt, szerintem bárhol a világon talál majd pár száz kilométeres körzetben egy olyan helyet, ahol valami magyarosan ehet. S ha ez mégsem sikerül, akkor is gyakran beszerezheti a megfelelő hozzávalókat, hogy nehogy véletlenül magyar étel nélkül maradjon.
Nem csak a magyar ételek a jók. Sőt, illene már arra is ráébredni, hogy a világon NAGYON sok, legalább ilyen jó étel található, megkóstolható, fogyasztható.
De ha már multikulti az érv, és Budapest élen jár benne, akkor ugyan hányszor szalad valaki külföldibe a munkahelyén? Hány magyar tévécsatornán lehet szinkronizálás nélkül külföldi filmeket nézni? Mekkora az aránya a külföldi és magyar híreknek a híradóban? Hm, érdemes lenne ezt összehasonlítani egy-két nyugat-európai ország fővárosával.
6. Aranyat érő nyelvtudás
Magyarázom a szegénységi bizonyítványom.
Kérdezem én: mekkora egy angol nyelvtudás igazi értékteremtő képessége (az igazi értéke) itthon és mondjuk külföldön? Mekkora értéket tud teremteni valaki az angol nyelvtudásával, ha két multi közötti szerződést hoz ezzel létre külföldön és Magyarországon? A teremtett érték lehet akár ugyanannyi is (ami két multi közötti szerződés és két magyar vállalat közötti szerződést összehasonlítva azért kétséges), de az "aranyat érő nyelvtudás" után járó fizetés nagyon valószínűleg nem összehasonlítható. Milyen aranyat ér ez akkor???
Azzal pedig tényleg nehéz valakit hazacsalogatni, hogy figyu, mi itt annyira nem tudunk külföldiül megszólalni, hogy ha te egy kicsit is beszélsz, már nagyon király vagy. Ettől azok, akik tényleg kommunikálni akarnak majd velünk (értsd a külföldiek), nem fognak hasra esni. Hiszen minden átlagos nyugat-európai cégnél vannak legalább egy-két idegen nyelvet beszélő emberek.
5. Olcsóbb egészségügyi ellátás
Melyik része az olcsóbb? A munkáltató által befizetett összeg része (amit ugye automatikusan NEM kapok meg fizetésként) vagy a kötelező hálapénz része? Mert akárhogyan is nézem, az ismerősök által mesélt horrortörténetek szerint az itthoni kiszolgálás a végén többe kerül, mint a külföldi, ahol tényleg fizetni kell azért is, ha csak valaki felhívja a körzeti orvosát.
De a különbség a megfelelő orvosi eszközök jelenlétében és az emberi és szakmai hozzáállásban amúgy is megfizethetetlen. Ha én választhatok egy itthoni vagy egy hasonló nagyságú nyugat-európai városban található vidéki kórház között, nos... gondolom nem kell tovább ragozni.
4. Pörkölt nokedlivel, ropogós parasztkenyérrel és csalamádéval
Már megint a hasunk. A pörkölt nokedlivel, parasztkenyérrel és csalamádéval az finom. Egyszer. Mint megannyi más, ezernyi más kultúra étele is. De egy pörköltért még nem fog egy diplomás, értelmiségi, hazavágyni.
Erre találták ki a nyaralást.
3. Szép lányok, helyes srácok, igazi barátok
Vannak mindenhol. Sőt. Ápoltság, fogszabályozás, megjelenés és (szexuális) kultúra tekintetében a magyarok nem világelsők, se nem trendteremtők, hogy mindenki idefigyelne a legújabb divatért.
Az igazi barátság pedig nemcsak nyelv kérdése. Hanem bizalomé és kommunikációs képességé, amiben mi magyarok, hogy nem mondjak csúnyákat, megint nem vagyunk listavezetők.
2. Családbarát szociális rendszer
Egy családbarát szociális rendszerben a családi szerepek fel- és megosztottak, a szülés után az anyák társadalmi reintegrációja, munkavállalása megoldott. A magyar kultúra az egyik legmaszkulinak kultúrák közé tartozik (nagyjából a japánnal együtt), ahol a társadalmi szerepek alig vagy csak nehezen megbonthatók, ahol a férfi és női szerepek nem vagy csak alig felcserélhetők. Elég összehasonlítani egy svéd vagy holland családot egy magyarral, és rákérdezni, hogy milyen feladatokat végez az apa ott a gyereknevelés és háztartás terén.
Egy családbarát szociális és társadalmi rendszerben a nyugdíjas korba lépőket nem csak félrelöki a társadalom, hanem aktívan tovább támaszkodik a felhalmozott tudásukra, tapasztalatukra. Itt megint csak nyugat-európai példákat lehet felhozni, pl. a társadalmi vagy részidős munkát végző nyugdíjasok számát alapul véve.
1. Az érzés...
Nos, megvan. A lista is rányomta a bélyegét.
Mint írtam fentebb, befelé fordulás, a külső tényezőkre való folyamatos hivatkozás, a politikai, közigazgatási rendszer lehetetlensége, az egészségügy elembertelenedése (tényleges orvos-, nővér- és emberséghiányyal), az ötlettelenségből, mutyizásból, tutyaságból és tehetetlenségből fakadó általános kilátástalanság érzése mind nyom a latba ennél az érzésnél.
A pluszpontok között szerepel az anyanyelv, amit ebben az évszázadban külföldön is lehet pont olyan jól gyakorolni, mint itthon (elsőkézből tudom), az időjárás, nooooooormális?, a család és barátok, amire a nyaralást, mint nagyszerű találmányt orvoslásként már említettem, s ezen felül, ha valaki kint házasodik, ezen fogalmak teljesen új értelmet nyernek majd amúgy is, és a "Hazádnak rendületlenül légy híve...", aminek semmi, de SEMMI köze nincs ahhoz, hogy valaki hol él és dolgozik.
Külföldön dolgozó diplomás értelmiségiként, jól fizető állásban, ez a tíz pont csak abban erősített volna meg, hogy annak az ideje, hogy hazatérjek, még nagyon, de nagyon messze van.
Hol van az a TúróRudi?
