Tegyük fel, hogy a kormány tényleg komolyan gondolja, hogy véget vet az áfa körüli mizériának. Annak, hogy nem fizetik be, hogy milliós, milliárdos tartozások vannak kint, és annak hogy jog nélkül igénylik az áfát vissza.

Mit is kellene ahhoz, hogy az áfa rendszer normálisan működjön végre?

Egyrészt átláthatóvá kell tenni a pénzforgalmat, másrészt pedig meg kell akadályozni a köztes gazdasági szereplők áfa csalási lehetőségét.

Ahhoz, hogy a rendszer követhetővé váljon, először is annak feltételét kell megteremteni, hogy az állam elektronikus eszközökkel egyszerűen kontrolálhassa a pénz áramlását. Ehhez pedig az kell, hogy a mostani hozzáállás helyett a bankoknál ingyen, vagy minimális költségekkel terhelt (mondjuk havi 100 Ft maximum, és egyéb számlakezelési és fenntartási költségtől mentes) konstrukcióban kártyás bankszámlákat lehessen nyitni. Mind magánszemélyek, mind vállalatok részére.

Erre azért van szükség, mert a következő lépés az, hogy magán személyek általi vásárlást csak elektronikus úton legyen lehetséges. Külföldieknek ingyen, vagy minimális összegért előre feltöltött kártyát bocsátanék rendelkezésre (repülőtéren, határátkelő helyeken), vagy használhatnák a saját bankkártyájukat, ahogyan azt otthon megszokták. A lényeg, hogy a fogyasztói oldalon láthatóvá kell tenni a vásárlást, amennyire csak lehet. A készpénzzel történő vásárlást az eladási oldalon extra adóval sújtanám, de erről majd később. A mértéke elég nagy ahhoz, hogy az eladók mondhatni csak a kártyás fizetést fogadják el.

A következő lépés az, hogy az áfa befizetését és visszatérítését az elektronikus árumozgázhoz kötjük. Alapfeltétel lenne, hogy a vállalatok áfát csak elektronikus vásárlás után tudjanak visszaigényelni. Vagyis csak akkor, ha a vásárolt áruért banki átutalással (kártya vagy közvetlen B2B átutalással) fizettek. Ha kp-ban tették, akkor a vállalat nem igényelhetne vissza semmit. A számla maga semmit sem érne, csak a banki igazolás, hogy az átutalás (bankszámláról bankszámlára) ténylegesen megtörtént.

A vállalati eladások után, minthogy elektronikus úton követhetőek lennének, az állam könnyen ki tudná számítani a befizetendő áfa mennyiségét. Ezt megtehetnék a bankok maguk is, és automatikusan utalhatnák a pénzt az államkasszába.

Azon eladások után, amelyek nem írhatók jóvá elektronikus átutalással, 50%-os adót (25% áfa és 25% pótadó) szabnék ki, egy maximális, mondjuk 20 százalékos felhalmozás (árukészlet) megengedése mellett. Ez annyit jelent, hogy egy cég bejövő és kimenő elektronikus áruforgalma (darab- vagy egységszám alapján) között maximum 20%-os felhalmozást (eladatlan árukészlet) engednék, a többit 50%-os éves adóval súlytanám.

Ezzel próbálnám meg elejét venni a készpénzes vásárlásoknak, és az azzal járó követhetetlen áru és pénzmozgásnak. Hiszen, aki készpénzzel fizet, annak nem marad nyoma az elektronikus áruforgalomban, és felhalmozásként jelentkezik az év végén (az árut megvették, de az elektronikus nyilvántartásban még mindig szerepel annak ellenére, hogy eladták). Kivételes eset, ha az eladást külön nyilvántartják, és utána az áfát befizetik. Az első néhány évben, türelmi időszakként, az ilyen megoldásokat kivételes forgalomként elfogadnám, utána nem.

Őstermelőknél a helyzet persze bonyolultabb, hiszen ők ténylegesen előállítanak, és nem veszik az árut, amit eladnak először az eladási-megvételi láncban. De őstermelők is vesznek árut (energia, stb.), vagyis mindig van kiadási oldaluk. Külföldi szokásokhoz híven figyelném, hogy az őstermelők hosszútávon veszteségesek-e vagy sem. Ha több éven keresztül azok (vagyis csak kiadásuk van, bevételük nincs), megkérdőjelezném a vállalkozásuk létjogosultságát, és automatikusan felszámolnám őket. 

Hasonlóan járnék el a szolgáltatást nyújtókkal (fodrász, kisiparos, stb.), vagyis ha nem termelnek elég bevételt ahhoz, hogy legalább nullszaldósok legyenek, bevonnám a működési engedélyt.

Mind az őstermelők, mind a szolgáltatást nyújtók esetében a bevétel után, ha nem elektronikusan történik, extra elvonással súlytanám azt (25% áfa és 25% pótadó).

Szerintem egy ilyen áfa rendszer nagyon rövid időn belül megnövelné az állam adóbevételét is, kifehérítené a nemzetgazdaság nagy részét, javítaná a gazdasági mechanizmusok átláthatóságát, és növelné az elektronikus banki szolgáltatások elfogadását is. 

Orbán Viktor, ugye érti, hogy' mondom?