Egyszerűen megáll az ész. Jobban mondva megint megáll, vazze, hogy a vasúttal foglalkozó blog-ra is kikacsintsunk. A vasutas szakszervezetek először is nagyon köszönik, hogy megkapják majd az ötmiliárdot, de egyből azon törik a fejüket, hogy állam csak azért fizet, hogy a szakszervezeteket megossza, hogy az "ellenállást" megtörje.
Pedig először is mi jogon, másodszor meg noooooooormális? Mindkettő igencsak fontos kérdés. Az elsőt korábban is feszegettem már ezt a témát, és most sem tudom szó nélkül hagyni.
Vasutasnak lenni nem kötelező (ha már érdemnek régen nem az). A vasút nem a vasutasoké — az utasoké már régen nem az —, hanem a tulajdonosé. Ha a vasút akármelyik részét eladják, abból az ott dolgozóknak semmi nem jár, hacsak nem résztulajdonosai a szóbanforgó vasúti vállalatnak. A kőművesnek sincs semmi köze ahhoz, hogy mennyiért adja el valaki a házát, ha az elkészült, ahhoz meg végképp nincs semmi joga, hogy az eladást követően a markát tartsa, hogy az általa elképzelt jussát megkapja.
De ennél méginkább fontosabb a mostani kifizetés társadalmi vetülete.
Egyszerűen politikailag elfogadhatatlan, hogy pont az a kormány, amely a munka, és a munkáért járó megbecsülést hangoztatta ezidáig, hajlandó kifizetni egy jogi alapokat teljesen nélkülöző egyszeri járadékot azoknak, akik most a vasútnál dolgoznak. Ezzel nem csak saját magát köpi szembe Orbán és kormánya, hanem egyidőben világossá teszi, hogy most Magyarországon nem a munka, hanem a nagyszájúság az, ami kifizetődő.
Vagyis ahelyett, hogy a vasúton dolgozók akármit is tennének azért, hogy a szolgáltatás szinvonalát emeljék, elég volt annyi, hogy a szakszervezeteik szívósan jogtalan követeléseket tettek, és egy idő után a kormány, a felelős minisztérium beadta a derekát, és fizet majd.
Engem meg aztán az küld fel a 300 atmoszférás fellegekbe, hogy a szakszervezetek gyanakodva fogadják a kifizetésről szóló hírt azok után, hogy pontosan tudják, hogy jogtalan pénzekhez jutnak. Hiszen mit is akarhat a kormány, a minisztérium, ha tényleg állják a szavukat, és mindenféle jogszabály és (politikai) jóérzés ellenére tényleg fizetnek majd a vételárból. Hiszen a jogtalan fizettség mögött csak másodlagod érdekek, okosba' hozott kettős megoldás lehet, érzik ezt csontvelőig hatolva a szakszervezetek.
Teljesen jogosan.
Csakhogy most, a Kárpát-medence közepén, a helyzet annyira reménytelenül Kafkai magasságokba emelkedett, hogy erre nincs szükség. Tényleg ennyire kifordított a bunda, tényleg ennyire megtaláltuk a szivárvány tövén található kincset, hogy jut belőle mindenkinek. Főleg a vasutasoknak.
Csak ezek után senki ne csodálkozzon, hogy ha a vasút se jobb, se olcsóbb nem lesz, s a szolgáltatás színvonala csak esni fog, ha lehet, még gyorsabb ütemben, mint tette ezt idáig. Hiszen az első kifizetés után majd kell a következő, és az azutáni. Jogalap vagy munkavégzés nélkül.
Ez lesz az igaz ár, amit fizetünk majd.
