Írja az index, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság által megfogalmazott írás szerint mennyire fontos lenne, hogy a bérek láthatóan, és érezhetően magasabbak legyenek, mint a segélyek.
Értek én minden érvet, sőt ellenérvet is, amit a cikk megemlít. Meg azt is értem, hogy miért is mondják a közgazdászok, hogy a munkaerőpiac állapotán csak így lehetne javítani.
Csak azt nem értem, hogy miért is nem lehet a béreket bruttósítani? Mégpedig úgy, hogy...Írja az index, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság által megfogalmazott írás szerint mennyire fontos lenne, hogy a bérek láthatóan, és érezhetően magasabbak legyenek, mint a segélyek.
Értek én minden érvet, sőt ellenérvet is, amit a cikk megemlít. Meg azt is értem, hogy miért is mondják a közgazdászok, hogy a munkaerőpiac állapotán csak így lehetne javítani.
Csak azt nem értem, hogy miért is nem lehet a béreket bruttósítani? Mégpedig úgy, hogy mindenki a most még munkáltatók által levont összegeket is megkapja, hogy személyesen tudjon dönteni arról, hogy kinek is fizeti be az egészségbiztosítását, hogy kire bízza a nyugdíjas évekre szánt pénzét. Csak az éves szinten előrevetített adó mértékét vonja le a munkáltató, a többiről döntsön a kedves dolgozó.
Mert akkor lenne meg igazán csak az az érzés, hogy igenis nincs ingyen sem az egészségbiztosítás, sem a nyugdíj. Legfontosabb az az apró, de mélyreható mentális változás lenne, hogy rájönnének végre a tömegek, hogy semmi sem jár, csak jut.
S talán végre elkezdenének gondolkozni az emberek azon is, ha az egészségbiztosító azt mondja, hogy bizony ilyen meg olyan sokat kell fizetni, és ennek az az oka, hogy a magyar egészségügy bizony az EU-s szinthez képest igencsak átgondolatlan, és pazarló módon van kialakítva, akkor lehet, hogy mégiscsak át kellene formálni, mert úgy majd kevesebbe kerül, mert hatékonyabb lesz.
Csak hogy ehhez tényleg gyökeres, és legfőkébb a fejekben végbemenő változásokra lenne szükség.
Ennél tényleg egyszerűbb az adókkal játszani.
