Mennyire fején találja a szöget Andrew B. Wilson "Thatcher Wouldn't Have Gone Wobbly on Detroit"
című írása a Wall Street Journalban. Igaza van abban, hogy a detroiti
autógyártók könnyen folyamodnak most hitelért, hiszen ezzel vagy
enélkül már így is tönkrementek, és csak egyetlen hitelezőtől várhatnak
ilyenkor segítséget, egy olyantól, amelyet nem érdekelnek vagy
vezérelnek piaci törvények: az államtól. És abban is igaza van, hogy
átlagemberek ilyen helyzetben nem kérnének, és nem adnának hitelt.
Mennyire fején találja a szöget Andrew B. Wilson "Thatcher Wouldn't Have Gone Wobbly on Detroit" című írása a Wall Street Journalban. Igaza van abban, hogy a detroiti autógyártók könnyen folyamodnak most hitelért, hiszen ezzel vagy enélkül már így is tönkrementek, és csak egyetlen hitelezőtől várhatnak ilyenkor segítséget, egy olyantól, amelyet nem érdekelnek vagy vezérelnek piaci törvények: az államtól. És abban is igaza van, hogy átlagemberek ilyen helyzetben nem kérnének, és nem adnának hitelt.
Abban viszont nincs igaza ahogyan leírja, hogy mennyi értéket is vesztett el egy átlag ameriakai állampolgár az elmúlt egy évben. Az egyszerűsített példájában Wilson vesz egy 40-50 éves polgárt 100 ezer dolláros évi fizetéssel, egy házzal és egy nyugdíjpénztári kötvénycsomaggal. Wilson szerint jelentős értékeket veszített az illető az elmúlt 12 hónapban, hiszen házára felvett 300 ezer dolláros hitelét a múlt évben még kb. 500 ezer dollára lehetett felzálogosítani, ami a mostani piaci árakon csak 400 ezret ér. A nyugdíját képező részvénycsomag pedig átlagosan 37%-ot veszített értékéből a piaci helyzet miatt. Mindezek miatt a kettő vagyoni elem és az éves jövedelme együtt mostanra kb 43%-kal ér kevesebbet.
Nooooormális? Mikor volt ennyi a vagyona a kérdéses átlagpolgának? Soha. Mind a ház, mind a részvények annyit érnek, amit az eladás pillanatában a piac értük fizetni kíván/tud. A nagy különbség az ezéves és a múlt évi helyzet között az, hogy a mostani előrejelzések szerint (és a mostani piaci állapot miatt) a jövőben előreláthatólag kifizetett összeg alacsonyabb, mint azt a múlt évben prognosztizálták. Vagyis sem a ház, sem a részvényköteg nem ért ennyit soha, csak a pénzügyi szakemberek jósolták azt, hogy a jövőben, amikor majd a kedves átlagpolgár értékesíteni szeretné (vagy szerette volna), akkor ennyit vagy annyit érnének (vagy értek volna).
Tehát nincs, és nem is volt valós érték sem a ház sem a kötvénycsomag mögöt, csak egy jósolt szám vagy érték, amit mindenki elfogadott.
Ami megváltozott, hogy most már nem mindenki fogadja el ezen pénzügyekhez értő emberek jóslását. Mondhatjuk erre azt, hogy a ház vesztett az értékéből, csak ez pont azt nem fejezi ki az átlagpolgárnak, hogy abból a jósolt értékéből veszített, amit soha nem ért, csak remélte, reméltették vele, hogy érni fog. Inkább rájuk hagyta az átlagpolgár, mert így könnyebb is volt, meg gazdagabbnak is hihette magát.
Csak azt felejtettük el, hogy ez ennél azért fontosabb. Ahogyan Ms. Thatcher mondta annak idején: "A közgazdaság túl fontos dolog ahhoz, hogy közgazdászokra hagyjuk."
