HTML

Énvezettem?

Minden amitől két másodperc alatt 300 atmoszférára felmegy az agyvizem a Macskafogó "Én vezettem??" szemszögéből nézve...

Friss topikok

  • nu pagagyí: Ostoba gondolat. A parlament bojkottja is eszköz lehet egy képviselő kezében. Különben is, választ... (2018.12.30. 15:54) Igazolatlan hiányzást a parlamentbe!
  • Online Távmunkás: Nincs kognitív disszonancia, a fideszes nyugdíjasok unokáit elrabolta a gonosz Brüsszel... (2018.03.31. 17:24) Erzsébet utalvány vagy unoka
  • maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: A magyar ellentét más. 2 fő tengely van: - nemzeti vagy idegen, - kapitalizmus vagy harmadik út.... (2017.12.18. 14:35) A Fidesz hármas ellenállása
  • É2I: Mondjuk ennyi. Csak ezt ugye nem hangoztatják ebben a fene nagy felbuzdulásban. Se gyártói kapaci... (2017.09.11. 12:40) Megújuló erőforrás, ugyanaz a hiba
  • fehérfarkas: Sem a kereszténység, sem az Iszlám vallás nem másik kírtásáról, legyilkolásáról szólnak, hanem eze... (2014.10.04. 22:51) A vallás vége

Törött ablakok elmélete

2009-jan-21 | 20. nap |  Énvezettem?

A Science 2008. december 12-i számában olvastam a következőkről. New Yorkban a 90-s években komolyabban kezdtek el foglalkozni a kis tételű bűnözéssel, és ami vele járt: a graffitiket, rendbontás nyomait rendszeresen eltüntették, felseperték az utcákat, kijavittaták a betört ablakokat. A sikeres kezdeményezést a Wilson és Kelling által kitatlál Betört Ablakok Elméletére alapozták, miszerint az ilyesfajta vizuális ingerek a bűnözést ösztönzik, tehát eltávolitásuk a bűnözést fogja csökkenteni.

Az elmélet nagy népszerű lett az amerikai pozitiv tapasztalatok után, az USA több más városában, Angliában, Hollandiában, Indonéziában és dél-Amerika több országában is bevezették sikerrel.

A Science-ben közlő német és holland kutatókat is az érdekelte, hogy vajon tényleg kimutatható "laboratóriumi" körülmények között a két állapot (kevesebb szemét vagy graffiti és a rendbontás vagy szabályszegés) egymásra gyakorolt hatása, ok-okozati összefüggése.

A Science 2008. december 12-i számában olvastam a következőkről. New Yorkban a 90-s években komolyabban kezdtek el foglalkozni a kis tételű bűnözéssel, és ami vele járt: a graffitiket, rendbontás nyomait rendszeresen eltüntették, felseperték az utcákat, kijavittaták a betört ablakokat. A sikeres kezdeményezést a Wilson és Kelling által kitatlál Betört Ablakok Elméletére alapozták, miszerint az ilyesfajta vizuális ingerek a bűnözést ösztönzik, tehát eltávolitásuk a bűnözést fogja csökkenteni.

Az elmélet nagy népszerű lett az amerikai pozitiv tapasztalatok után, az USA több más városában, Angliában, Hollandiában, Indonéziában és dél-Amerika több országában is bevezették sikerrel.

A Science-ben közlő német és holland kutatókat is az érdekelte, hogy vajon tényleg kimutatható "laboratóriumi" körülmények között a két állapot (kevesebb szemét vagy graffiti és a rendbontás vagy szabályszegés) egymásra gyakorolt hatása, ok-okozati összefüggése.

Az eredmények az elméletet bizonyitották. Egyik kisérletükben a kutatók a szemetelésre való hajlandóságot mérték abban, hogy a kerékpárokra aggatott szórólapok hány százalékát dobták el az emberek. Ugyanazon az utcában, egy bevásárló központ mellett helyeztek el egy graffitit tiltó táblát azon hosszú házfal előtt, ahol a bicikliket lakatolták le a vásárlók. Az egyik esetben a fal tiszta volt, a másikban viszont a tiltó tábla ellenére telegrafittizták a házfalat a kisérletet végző kutatók.

Fontos megérteni, hogy a hirdető cédula el- vagy nem eldobása elvileg semmilyen összefüggésben nem szabad hogy álljon azzal, hogy a kisérleti alanyok által nem látott ismeretlen emberek betartották-e vagy sem a graffitizésre irányuló tiltást.

Ahogyan az Betört Ablakok Elmélete szerint várható, a két eset között látványos különbség volt mérhető. Annak ellenére, hogy a vizsgált városban a szemetelést a rendőrség nem bünteti (de társadalmilag nem elfogadott), kétszer annyi ember dobta el a szórólapot akkor, amikor a grafittizést tiltó tábla ellenére falfirkákkal volt a házfal telerajzolva.

Hasonló konkluziv eredményeket kaptak akkor is, amikor egy elterelési helyen szabálytalan parkolás tiltásával vagy annak látványos megszegésével azt próbálták mérni, hányan fogják az elterelést figyelmen kivül hagyni. Itt is, ha a parkolási tilalom ellenére parkoló autók álltak, sokkal többen szegték meg az elterelésre vonatkozó rendelkezést. Vagy amikor egy postaládából kilógó, és szemmel láthatóan egy 5 eurós bankjegyet tartamazó boriték el vagy nem eltulajdonitását mérték annak függvényében, hogy a postaláda körül tisztaság vagy eldobált szemét volt. Itt 13%-ról 25%-ra ugrott a boritékot kinyitók vagy eltevők aránya akkor, ha a postaláda körül eldobált szemét volt!

Magyarországra vetitve azonnal beugrik az adókerülés, az általános szabálytalanságok (mind közlekedésben, mind a közéletben) hatása a politikára, és viszont. Nálunk időnként még úgy is tűnik, mintha öngerjesztő folyamatról lenne szó, hiszen megcsapkodjuk még egy kis magyar virtussal is a dolgot.

Azt nem tudom, hol lehetne kezdeni a folyamat megforditását, hiszen elértünk abba az állapotba, hogy mindenki a másikra mutogat, és lassan okkal. Az elmélet mindenesetre igaznak tűnik magyar viszonylatban is. Sajnos...

Címkék: politika külföld tudomány társadalom belföld

A bejegyzés trackback címe:

https://envezettem.blog.hu/api/trackback/id/tr881926118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása