Nem elég, hogy egyik barátom a forint euró és svájci frank szembeni árfolyamával nyitotta a napot mindenki boldogságára, de Publius Hungaricus véleményére is rátaláltam az index.hu-n, amiben teljesen fején találta a szöget a sok mostani, a politikai életet és elitet érintő, szellemi nyavalyámra.
Le a kalappal.
Csak annyit tudok hozzáfűzni, mint ahogy a srácokkal kidumáltuk, hogy amíg az adóbevételek 10%-át az adósság finanszírozására, 47%-át a rendszer fenntartására (államigazgatás), 22%-át a múltra (nyugdíj) költjük, addig csak 21% marad a fejlődésre. És ez sokra nem elég.
Mert ilyen gazdagok még nem vagyunk.
