A New Scientist oldalán jelent meg egy érdekes irás a metán klatrátokról. Alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson a metán képes a vizzel/jéggel keveredni, és a stabil fizikai keverékeket létrehozni. Ezekben a klatrátoknak nevezett kompozitokban a metán a jég szerkezetébe van bezárva. A jég szerkezete is megváltozik, sűrűsége csökken, és nagyon gyakran könnyed parfé-szerű formát vesz fe.
A tundrákon (főként a hideg miatt), a tengerek mélyén (hideg és nagy nyomás) a klatrátok természetesen is előfordulnak. Hideg éghajlati gázvezetékekben is gondot okozhatnak, ha a gáz egy kicsit 'vizes', hiszen a klatrátképződés hatására a gázvezeték elzáródhat. A nyomás csökkentésével vagy a hőmérséklet emelésével a metán könnyedén kinyerhető.
A cikk témája nem csak a klatrátok jelensége, hanem az, hogy...
A New Scientist oldalán jelent meg egy érdekes irás a metán klatrátokról. Alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson a metán képes a vizzel/jéggel keveredni, és a stabil fizikai keverékeket létrehozni. Ezekben a klatrátoknak nevezett kompozitokban a metán a jég szerkezetébe van bezárva. A jég szerkezete is megváltozik, sűrűsége csökken, és nagyon gyakran könnyed parfé-szerű formát vesz fe.
A tundrákon (főként a hideg miatt), a tengerek mélyén (hideg és nagy nyomás) a klatrátok természetesen is előfordulnak. Hideg éghajlati gázvezetékekben is gondot okozhatnak, ha a gáz egy kicsit 'vizes', hiszen a klatrátképződés hatására a gázvezeték elzáródhat. A nyomás csökkentésével vagy a hőmérséklet emelésével a metán könnyedén kinyerhető.
A cikk témája nem csak a klatrátok jelensége, hanem az, hogy hogyan is lehetne a klatrátokban tárolt földgázt (metán) energiatermelésre felhasználni. Hatalmas mennyiségekről van szó (Szibéria, Kanada, és a tengerek mélye), és többféle kinyerési technológiát is kidolgoztak, amelyek közül a legmegnyerőbbnek a nyomáscsökkentésen alapulók tűnnek. A hőmérséklet változáson alapulóak rendszerint nagyjából annyi energiát használnak fel a metán kinyerésére, amennyi hőenergia a metán elégetésével nyerhető, vagyis termikusan neutrálisak.
A cikk iróniája abban rejlik, hogy a globális felmelegedés hatására nagyon valószinű, hogy a Szibériában jelenleg klatrát formában tárolt metán nagy része felszabadul majd, és a légkörbe kerül. Ez viszont katasztrófális következményekkel járhat, hiszen a metán sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid (nagyjából 20-szor annyi meleget tart vissza a wikipedia szerint). Vagyis minél több metán kerül a légkörbe, annál komolyabb felmelegedésre lehet számitani, ami pont a klatrátok stabilitásának nem tesz jót, vagyis még több metán kerül a légkörbe, és igy tovább.
Vagyis, ha valaki a globális felmelegést szeretné lassitani, akkor a klatrátokba zárt, és onnan felszabaduló metán jobb, ha elégeti, és széndioxiddá alakitja, hiszen igy az üvegházhatást okozó két gáz közül (metán és széndioxid) mégis a kisebb rosszat okozót bocsátja ki 20-szoros csökkenést érve el ezzel.
Ilyen szempontból még az is jobb, ha a metánt csak elégetjük, anélkül, hogy az elégetés során felszabaduló energiát kinyernénk (pl áramtermelésre, tengerviz sótalanitásra, stb.), hiszen igy is csökkentjük a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátását (széndioxid a metán helyett).
Vagyis, ha valaki a globális felmelegedést akarja lassitani, a klatrátokból felszabaduló metánt el kell, hogy égesse. Akár igy, akár úgy.
Mi ez, ha nem egy váratlan fordulat.
