Olvasom a nol.hu-n megjelent Obama olajjátszmája című írást, és csak rázom a fejem. Nem azért, mert természetesen az olajipar elleni nagy összeesküvéselméletek nyomvonala mentén épül fel, hanem azért is, mert pont a lényeget nem érti a cikk írója. A cím ezt árulja el, hiszen olaj és nem gázjátszmáról ír.

S ráadásul még hibát is követ el, amikor azt írja:

"Merthogy: több olaj és több gáz, az annyi, mint több szén-dioxid-kibocsátás, fokozott üvegházeffektus, egyszóval szembemegy a manapság érvényes klímapolitikával."

Nos, ez így nem igaz.

Az Obama adminisztráció négy dolgot vett figyelembe döntése meghozatalakor.

Egyrészt azt, hogy - s ezt tudja bárki, aki egy kicsit is közel áll az energiahordozók kereskedelméhez - a földgáz ára energiaparitáson alul volt (néhány rövid időszak kivételével), van, és előreláthatólag lesz is. Ez annyit jelent, hogy ugyanannyi energia előállításához kőolajból kiindulva sokkal többet kell fizetni, mintha földgázból csiholja ki valaki pl. az elektromosságot a villamos hálózathoz. Az alapellátást persze se nem kőolajból, se nem földgázból fedezi az USA, de az alapterhelés feletti részt igen. S itt nem mindegy, ha ugyanannyi energiáért (kilojoule és aztán a konvertálás után kilowatt), mennyit is fizet az ember.

Másrészt azt, hogy ugyanannyi energia előállításához, ha földgázból indul az ember, kevesebb össz széndioxid kibocsátást generál a kőolajhoz, s főleg a kőszénhez képest. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy 1 kW energiát miből is állít elő. Obama pont azzal maradt hű az annak idején világgá kürtölt természetvédő álláspontjához, mert inkább fúr földgáz, mint olaj után, ha már fúrni kell.

Harmadrészt, a mai fúrástechnika már elért arra a szintre, hogy száz és száz kútfej helyett drasztikusan csökkentett felszíni kútszámmal ugyanolyan hozamokat lehet elérni. Vagyis nem kell egy védett területet elcsúnyítani ennyi fúrótoronnyal, ehelyett néhány is elvégzi a feladatot, a környezeti terhelést minimálisra csökkentve. Azt már gondolom mondani sem kell, hogy mind függőlegesen, mind vízszintesen, elágazva, cikk-cakkban, és ezek majd bármilyen variációjában tudnak már kutakat fúrni az illetékesek. S ezen technikák pont az elszórtabb, korábban nem rentábilisan kibányászható mezőket, amelyekből az Egyesült Államokban rengeteg van, teszik rentábilissá.

Negyedrészt pedig mostanra érte el a tudomány és a technika, szűkebben a kémiai technológia és katalízis, állása azt a szintet, hogy földgázból viszonylag elfogadható áron és technikai kockázatok mellett lehet cseppfolyós energiahordozókat előállítani. Olyanokat, amelyeket valaki vagy az autójában, vagy repülőgépében vagy akár tankjában tud elégetni kőolaj eredetű hajtóanyag helyett.

Vagyis, ha az Obama adminisztráció tényleg ki akarja váltani a közel-keleti kőolajra épülő hazai (és harci) járműparkjának üzemanyaggal való ellátását, akkor az USA területén található kőolaj, de méginkább a földgáz (a kontinens talapzatoknál elterülő mezőket beleértve) kitermelésével ezt fogja leginkább lehetővé tenni.

Hiszen a gáz olcsóbb, mint a kőolaj, kevesebb széndioxid kibocsátással is jár nagy átlagban, a környezet kisebb mértékű terhelése mellett is elérhető viszonylag olcsón, s közben benzin, kerozint és dízel olajat is lehet a gázból gyártani. És nagy valószínűséggel tényleg csökkenteni fogja az USA közel-keleti államokból importált energiahordozó függését.

Akkor meg miért is ne engedélyezné Obama, hogy a saját országán belül ezt az "új" energiahordozó készletet felhasználják?

Buta lenne, ha nem tenné.