Hosszú a hazai szünidő vagy nem? A nol.hu-n megjelent cikk, és a rá reagálók véleménye eltér erről, hiszen valakik (a cikkírót beleértve) szerint túl hosszú a 12 hetes vakáció, a gyerekek kiesnek a ritmusból, a szülőkre felesleges teherként nehezedik a szünidő alatti gyerekfelügyelet megszervezése és fizetése is, a régi átkosban kialakult nyári táborozásdi pedig ma már nem elérhető vagy nem létezik. Az ellenszavazatok szerint viszont a gyerekeknek szükségük van a pihenésre.
Lehetne ezt másképpen is csinálni?
Igen. Vegyük például alapnak azt, hogy minden évszakban legyen szünidő, legalább két hét. A nyári legyen egy kicsit hosszabb, hiszen átlagban jobb az idő. Aztán tegyük hozzá még azt is, hogy az ipari és mezőgazdasági érdekek miatt ne legyen mindenhol ugyanakkor szünet. Hiszen akkor a szülők egyszerre és egyazon időben akarják majd a szabadságukat kivenni, ami vagy a termelés jelentős csökkenésével, annak részleges vagy teljes kényszerszüneteltetésével vagy pedig, legrosszabb esetben, akár a termelés összeomlásával is járhat.
Osszuk az országot három részre, Dunántúl, Duna-Tisza köze és Dunán innen. Induljunk ki négy szünetből, egy őszi, téli, tavaszi és nyári. Az őszi szünet legyen mondjuk csak egyhetes, zordul az idő, a nyári szünet után vagyunk, emellett (a két hétből) legyen mellette egy február végi egyhetes síszünet is. Mivel mind a kettő egyhetes szünetek, legyenek az egész országban egyszerre.
A karácsonyt hagyjuk együtt az egész országban, két izgalmas hét, így senkinek nem kell felesleges áldozatot hoznia korábbi vagy későbbi kezdéssel. A késő tavaszi és a nyári időszakban viszont, minthogy kéthetes és egy hosszabb szünetről van szó, legyenek ezek régiónként (Dunántúl, Duna-Tisza köze és Tiszántúl) tovább osztva három különböző időkezdésre, arról nem is beszélve, hogy az általános iskolák, középiskolák és egyetemek egyébként is más menetrend szerint működnek, vagyis itt további tagozódás is lesz majd.
Hogy ezt így nem lehet, és őrültség, meg minek ennyire bonyolítani?
Nos, pont ilyen rendszer működik pl. Hollandiában is. Elsőkézből tudom, hogy nagyon jól, hiba és félreértések nélkül. A gyereket nem lehet csak úgy kivenni az iskolából, mert valaki sielni akar, de megvan erre a szünidő február végén, március elején, ha valaki a téli szünidő után mégegyszer sítalpat akar a lába alatt érezni. A nyári szünetben, minthogy a régiók hetes csúszásokkal kezdik és fejezik be, az ország csak 4 hetet 'áll', nem két vagy három hónapot, és akkor sem teljesen, hiszen az átfedések miatt senki sem egyszerre megy el szabadságra, még akkor sem, ha pont ennek az időszaknak a közepére van az infrastruktúrális ágazatokban (építőipar, stb.) a kötelező (!!) nyári szabadságolás.
Az őszi szünet jól jön fellélegzésként a nyári kezdés után, hiszen nagyjából félúton a nyári és téli szünet között. A síszünet is jó, segít az erőrekapásban a hosszú és rövid nappalos tél után. A tavaszi (inkább májusi) szünet feltölti a gyerekeket, hogy a július eleji-közepi nyári szünetig kibírják. Augusztus közepén-végén kezdődik az iskola.
Szóval lehet ezt másképpen, tényleg másképpen. Csak akarni kell. Bár azt nem hiszem, hogy kishazánkban egy hasoló szintű beavatkozás sikerrel járna.
Ahhoz mi még nem vagyunk elég flexibilisek.
