HTML

Énvezettem?

Minden amitől két másodperc alatt 300 atmoszférára felmegy az agyvizem a Macskafogó "Én vezettem??" szemszögéből nézve...

Friss topikok

  • nu pagagyí: Ostoba gondolat. A parlament bojkottja is eszköz lehet egy képviselő kezében. Különben is, választ... (2018.12.30. 15:54) Igazolatlan hiányzást a parlamentbe!
  • Online Távmunkás: Nincs kognitív disszonancia, a fideszes nyugdíjasok unokáit elrabolta a gonosz Brüsszel... (2018.03.31. 17:24) Erzsébet utalvány vagy unoka
  • maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: A magyar ellentét más. 2 fő tengely van: - nemzeti vagy idegen, - kapitalizmus vagy harmadik út.... (2017.12.18. 14:35) A Fidesz hármas ellenállása
  • É2I: Mondjuk ennyi. Csak ezt ugye nem hangoztatják ebben a fene nagy felbuzdulásban. Se gyártói kapaci... (2017.09.11. 12:40) Megújuló erőforrás, ugyanaz a hiba
  • fehérfarkas: Sem a kereszténység, sem az Iszlám vallás nem másik kírtásáról, legyilkolásáról szólnak, hanem eze... (2014.10.04. 22:51) A vallás vége

A 19. század dicsfénye

2011-ápr-25 | 114. nap |  Énvezettem?

A komment.hu-n tették fel a kérdést: Magyarország tényleg a 19. században volt utoljára érdekes? Azzal a feltevéssel, hogy a 19. században érdekes, figyelemre méltó hely volt Magyarország, teljesen egyet tudok érteni. S ilyen történelmi vonatkozásban a mostani ország tényleg se nem érdekes, se nem figyelemre méltó.

Nézzük csak, mi kellene, hogy hirtelen az eszembe jusson (a teljesség igénye nélkül és igencsak technikai szemszögből nézve), ha a 19. századi Magyarországot említi valaki, időrendben. A lista alapján bátran állítható, szerintem, hogy a 19. században az egyik legfejlettebb országként (akár a monarchia részeként, akár a kiegyezés után) tekintettek ránk.

1802-ben hivatalosan megalapíttatott a Nemzeti Múzeum, amely a mostani épületét majd csak 1847-ben kapja meg, s lesz kulcsfontosságú színtere a 48-49-es politikai eseményeknek.

1828-ban Jedlik Ányos feltalálta a szódavíz (szikvíz) készítésének módját.

1829-ben Jedlik elkészíti az első olyan villanymotort, amelyben elektromágnes és kommutátor is található.

1836-ban Irinyi János feltalálta a zajtalan és robbanásmentes gyufát.

1837-ben lett Nemzeti Színházunk (Pesti Magyar Színház néven először).

1845-ben megalakult a Ganz Vállalatok.

1846-ban a Pest-Vác vasútvonallal megkezdődött Magyarországon a vasutak építése.

1848-ban forradalom és szabadságharc, amelyet egész Európa figyelemmel követ (mégha túl sok katonai segítséget nem is nyújt).

1849-ben befejeződik a Lánchíd építése, az első lánchíd a kontinentális Európa területén (Anglia után), amely katalizálja Buda, Óbuda és Pest egyesítését.

1853-ban volt gázvilágítás a Monarchia területén, elsőként Európában, nem sokkal később Budapesten is. 1878-ban Budapesten volt elektromos köztéri világítás (először az európai kontinensen, Angliát nem számítva), ami után más városok is csatlakoztak: Temesváron 1884-ben lett közvilágítás. 1893-ra Budapest belvárosa szisztematikusan ki volt világítva.

1856-ban Ganz Ábrahám szabadalmaztatja a kéregöntést, amely során egy antimonos kezelés határára az öntött vasnál keményebb úgynevezett kéregöntvény állítható elő.

1861-ben Jedlik leírja a dinamó elvét.

1866-ban Luppis János bemutatja az első működő torpedót a Hadügyminisztériumnak.

1867-ben kiegyeztünk, amely tágra nyitotta a technikai és a társadalmi fejlődés csakráit.

1874-ben megkezdte működését a Fogaskerekű Vasút. Ugyanebben az évben szabadalmaztatta Kühne Ede a sorvetőgépet. Ebben az évben rendelkeztek a magyar méterrendszer bevezetéséről, ami egy évvel a nemzetközi Méteregyezmény megkötése előtt történt, Kruspér István geodéza munkájának köszönhetően.

1877-ben a Ganz-gyárban Mechwart András kifejlesztette Wegmann Friedrich szabadalma alapján a hengerszéket, ami a gőzerős nagymalmok alapját képezte. Megnyitják a Nyugati Pályaudvart.

1881-ben megkezdte működését az első budapesti telefonközpont Puskás Ferenc (a feltaláló Puskás Tivadar öccse) vállalkozásában.

1884-ben megnyitották a Keleti Pályaudvart Budapesten.

1885-ben A Ganz-nál Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksal és Zipernowsky Károly kifejlesztette a transzformátort (ZBD transzformátor). Ugyanebben az évben szabadalmaztatta Mechwart András az oldható tengelykapcsolót.

1888-ban közölték Winkler Lajos doktori értekezését, amelyben a vízben oldott oxigén mennyiségének mérésére szolgáló jodometriás meghatározását írta le. A módszer kiválónak bizonyult helyszíni oldott oxigén meghatározásokhoz, amelyeket elsősorban a gőzgépek kazánvízének elemzésére használtak fel világszerte.

1889-ben Bláthy munkája alapján szabadalmaztatják és forgalmazni kezdik az elektromos fogyasztásmérőt.

1891-ben készítette el Eötvös Lóránd először, a később róla elnevezett, ingáját, vagyis a horizontális variométert.

1892-ben megkezdik Kandó Kálmán vezetésével a Ganz-gyárban a villamos vontatással (villanymozdony) kapcsolatos kísérleteket. 1896-ban megépítik a saját 800 méteres kísérleti pályájukat. 1898-ban adják majd át az első működő háromfázisú villamos vasútvonalat a Genfi-tó parti Evian les Bains fürdőhelyen.

1893-ban Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatta a karburátort (üzemanyag porlasztót). Megkezdte működését Puskár Tivadar szabadalma alapján a Telefonhírmondó, ahol a világon először elektronikus úton továbbítottak tőzsdei információkat (negyedóránként frissítéssel).

1895-ben Bláthy megalkotta az első háromfázisú transzformátort, újabb lökést adva a magyar erősáramú iparnak.

1896-ban megnyílt a Földalatti, megint elsőként a kontinentális Európában a londoni után.

Nos, ennyit sikerült összeírni hirtelen, ijedtemben, azokról a dolgokról, amelyekben a 19. századi Magyarország a haladást képviselte. Az akkor nemzetközi viszonyokat tekintve érdekes, figyelemre méltó ország voltunk, amely technikában, társadalmi átalakulás szempontjából sokak az élbolyba soroltak. Kíváncsi vagyok, hogy tudnánk most egy hasonló listát készíteni az elmúlt 11 évről, és hogy időarányosan hasonló nagyságú felfedezésekkel volna-e tele.

Szerintem nem.

Valami hiányzik. Vagy a reformkori pátosz, vagy az, hogy míg a 19. században büszke magyarként viseltük történelmünket, nyelvünket, addigra ez mára csak egy oldalbabaszott középeurópaiságra töpörödött össze. Ami azért mégiscsak fáj, mégha csak szellemi szinten is, akármennyire büszkék is próbálunk rá lenni.

Ebben az évszázadban a dicsfény, a vonzóerő, a trend-teremtő értelmiségi alkotások nem itthon találhatók. S mégcsak nem is tartozunk az elsők közé.

Sajnos.

Címkék: tudomány társadalom technika innováció belföld mezőgazdaság kémia

A bejegyzés trackback címe:

https://envezettem.blog.hu/api/trackback/id/tr252852482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása