A trópusi mezőgazdaság egyik nagy rákfenéje a föld maga. Vagyis az, hogy míg a mérsékelt égöv alatt a termőföld évek során lassan, de biztosan, humuszban gazdag felső termőréteget hoz létre, addig a nagymértékű csapadék a forró égöv alatt ezt lemossa mélyebb rétegekbe.
De egyre többen találnak fekete, humuszban gazdag termőtalajt a trópusokon is. Az ok egyszerű, régi, elhagyott emberi települések környékén a talaj sokkal termelékenyebb, mint az őserdők alatt.
S ennek az emberi településeken történő folyamatos tűzhasználat az oka.
Pontosabban az, hogy a hamu szétteregetésével, ami a salakon kívül elszenesedett, de teljesen el nem égett fadarabokat is tartalmaz, egyre több faszén is visszakerül a földbe a települések környékén.
Mint kiderült, a faszén jelentősen képes megnövelni a talaj víz visszatartó képességét, és mindemellett hozzásegít a humusz keletkezéséhez is. Vagyis, a faszén hatására akár a forró égövön is a mérsékelt égövhöz hasonló laza szerkezetű fekete föld hozható létre, még a sok csapadék ellenére is.
S azon gondolkoztam, hogy ha az őserdők vas és alumínium oxidban gazdag kilúgozott talaján lehetséges ez, akkor vajon lehetséges lenne ezt homokos talajon is alkalmazni (ami nagyrészt kvarcból, szilícium oxidból áll). Most nem feltétlenül a Szaharára gondolok, de pl. működne-e ez a Duna-Tisza közén található laza, homokos talajon is?
Ha igen, nagyon egyszerű és olcsó módszerrel eredményesen fel lehetne javítani a homokos talajokat. Hiszen ezeken a trágyázás sem igazán segít, sőt gyakran még tovább rontja a helyzetet, ami a homokos föld gyenge vízvisszatartásából fakad. De ha már egyszer sikerült belőlük humuszban gazdag, nagyobb vízvisszatartással bíró talajt csinálni, akkor a trágyázás is segítene.
Ha valakinek van kedve ezt kipróbálni, vagy hallott arról, hogy működik-e, vagy sem, szóljon...
