Az felsőoktatási képzési díj visszatérítése először jó ötletnek tűnt sokak számára. Arról van szó, hogy az egyetemi, főiskolai évek után, ha valaki a tanulmányai után külföldön vállal állást, térítse vissza az oktatásának költségeit. Hiszen, ahogy az okoskodás szól, nem itthon, hanem külföldön kamatoztatja a tudását, s ezzel nem a magyar államot, nemzetet, közösséget (mindenkinek ízlése szerint) gazdagítja tevékenységével.

Csakhogy a képzési díj visszafizettetésével pont az ellenkezőjét fogják elérni annak, amit eredetileg szerettek volna. Vagyis nem fogják a hallgatókat rábírni arra, hogy maradjanak. Viszont az intézményeket és a minisztériumot érdekeltté teszik abban, hogy a hallgatók külföldre távozzanak. Vagyis ez a Hoffmann Rózsai ötlet visszájára fordítja a felsőoktatást.

Jelenleg egy felsőoktatási intézmény (vagy az oktatási minisztérium) csak költséget termel. Vagyis hosszútávon befektet saját hozam nélkül. Pénzt (energiát, időt és anyagiakat) öl abba, hogy a következő nemzedék értelmiségét kinevelje anélkül, hogy rá nézve rövid- és középtávon ennek akármilyen következménye is lenne. Ha a képzés sikerült, ha nem, nem lát belőle vissza semmi pénzt. Más szóval jelenleg nincs visszacsatolás egy felsőoktatási intézmény vagy a minisztérium és az általa képzett hallgatók teljesítménye között.

Ami persze baj, és ezen változtatni is kellene. Teszi ezt a Hoffmanni ötlet is, csak ördögien: pozitív visszacsatolás helyett dupla negatívval.

Az új törvény(javaslat) szerint egy intézmény, a minisztérium vagy az állam csa akkor lát majd pénzt vissza, ha a hallgató külföldre távozik munkát vállalni. Vagyis a felsőoktatás jelenlegi súlyosan negatív, csak költséget teremtő állapota mellett mostantól fennáll a lehetőség arra, hogy az állam, a minisztérium, az intézmény 'visszanyerje' a költségeit, vagy legalábbis annak egy részét, de csak akkor, ha a végzős diák megy.

Vagyis az állam, a minisztérium, az intézmény érdekeltté válik abban, hogy minél több olyan diákot termeljen ki, amelyek azután elhagyják az országot, és a jelenlegi helyzet szerint visszafizetik a képzési díjat. S ilyen szempontból egyáltalán nem válik érdekeltté abban, hogy olyan végzős diákokat eresszen szélnek, amelyek az országban maradnak. Hiszen azok, akik maradnak, 100%-os költségtényezővé válnak, míg azok, akik mennek, visszatérítenek, s ezzel sokkal kevesebbe kerülnek az államnak.

Hosszútávon tehát nem 'éri majd meg' olyan diplomásokat kitaníttatni, akik maradnak, mert ezek minisztériumi szinten csak költséget jelentenek. Olyan diákokat akar majd a minisztérium és az állam, akik mennek, és visszafizetik amibe kerültek.

Ami, akár mennyire meghökkentő is, talán a lehető legjobb, ami történhet. Hiszen ez majd arra kényszeríti az egyetemeket és főiskolákat, hogy olyan szakágakban képezzenek, amelyre nemzetközi kereslet van, és olyan színvonalon, hogy az a nemzetközi munkapiacon meg is állja a helyét.

Csak a szegény, nagyköltséges itthonmaradottakkal kell majd mit kezdeni. Ha még lesznek majd, úgy tíz év múlva...