Németh Lászlóné kinevezésén felhördült a fél ország, hiszen mindenféle képesítés nélkül, diploma nélkül lesz az egyik csúcsminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője. Értem én, hogy sokan azok törik most a fejüket, hogy "hogyan is lehet ebben az országban valaki diploma, vagyis felsőfokú végzettség nélkül, miniszter?". Hiszen ez nemcsak azt hirdeti, hogy a szakmai végzettségnek túl sok jelentősége nincs akkor, ha valaki politikai szerepet vállal, de azt is, hogy a mostani kormány igencsak eltökélt abban, hogy valaki olyan ültessen a miniszteri székbe, aki könnyen sarokba szorítható bármelyik pillanatban.

S bár a mostani kinevezés a magyar szakmai elitet vagányan szembeköpi, a klasszikus fideszes nemzeti szabadságharcos hozzáállás szerint, ez még hagyján. A legnagyobb kérdés ugyanis nem ez.

Hanem az, hogy ugyanígy, szakmai végzettség és felsőfokú diploma nélkül, hogyan is volt Németh Lászlóné eddig összesen nyolc magyarországi vállalatban vezetőségi tag? Idézve az index-et:

Igazgatósági tag volt 1999 februárjáról 2000 szeptemberéig a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.-nél, szintén 1999 februárjától, de 2001 szeptemberéig a Magyar Követeléskezelőnél, 2000 májusától 2002 júniusáig az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési (Elmib) Zrt.-nél, 2000 júniusától 2002 júliusáig az Állami Autópályakezelőnél, 2001 októberétől szintén 2002 júliusáig a Magyar Posta később megszüntetett Tetra cégénél. 

Csaknem nyolc évig, 2002 decemberétől 2010 szeptemberéig az OTP-nél volt ügyvezető igazgatóhelyettes, tavaly július 30-a óta az MVM-nél is igazgatósági tag és vezető tisztségviselő, jelenleg pedig az MFB vezérigazgató-helyettese és a fejlesztési bank igazgatóságának a tagja.

Vagyis hogyan tudott Némethné felsőfokú végzettség nélkül az elmúlt nyolc évben ilyen könnyen egyik vezetőségi állásból a másikba ugrálni anélkül, hogy valaki is megkérdezte volna, ugyan kedves Lászlóné, hol van az a papiros?

S persze ezek után gondolom nem nehéz tovább görgetni a fonalat, hogy akkor vajon most hány végzettség nélküli vezetőségi tag van a magyar vállalatoknál, és hány végzettség nélküli vezetőségi tag veszi el a helyet végzettséggel rendelkező (és valószínűleg jobban hozzáértő) diplomásoktól? S kérdések csak jönnek. Milyen középkori felsővezetési színvonalnak felel meg az, hogy a magyar munkaerőpiacon a felsővezetési pozíciók betöltéséhez nem végzettség, hanem az isten se tudja, hogy mi kell? S ha a vállalati vezetőségi pozícióhoz a végzettség megszerzése nem szükséges, akkor miért tartjuk még fenn az egyetemeket? 

Bár lehet, hogy a politikai egyetem, ha egyszer lesz majd ilyen kishazánkban, pont attól lesz különleges, hogy az elvégzése után majd nem ad a végzettségről diplomát. Hiszen ez majd úgysem kell majd, még egy miniszteri állás betöltéséhez sem (szegény Deutsch Tamás, mennyit küzdött annak idején a diplomáért...).

De nézzük a pozitív oldalát a dolgoknak. Ez a precedens értékű kinevezés végül is csak jót tesz majd a magyar politikai elitnek. Hiszen így majd nem kell jogi végzettség ahhoz, hogy törvényeket alkossunk, nem kell gazdasági végzettség ahhoz, hogy az államadósságot ne csökkentsük, s nem kell majd semmiféle hozzáértés ahhoz, hogy az országot lassan, de biztosan, csődbe vigyük.

The future is here.

S még az a fránya papír sem kell hozzá.