Úgy tűnik, ezt még majd jónéhányszor le kell majd írnom ahhoz, hogy bevésődjön. A demokrat blogon olvasom az ő 12 pontjukat arról, hogy mit is kellene majd a Fideszt leváltó következő kormánynak szerintük tennie ahhoz, hogy Magyarország ismét élhető, az ő szavukkal élve, igazságosabb országgá váljon. Persze van néhány dolog, amivel nem értek egyet, de most a részletes tárgyalástól el kell, hogy tekintsek.
Viszont az az állítás csak nem hagy nyugodni, miszerint:
Kulcsfontosságú, hogy a kormány végre ne a mesterséges, azaz közmunkásokat jelentő munkahelyekkel foglalkozzon, hanem a versenyszférában kenyeret adó, valódi álláshelyek számát növelje.
Noooormális?
Az még talán rendben is lenne, hogy valaki ne csak azt várja el az államtól, hogy a szociális hálót foldozza, mindamellett, hogy progresszív adózást vezetne be, amire nagyon valószínűleg a mostani viszonylag normálisan keresők, akik a rendszert ténylegesen pénzügyileg eltartják majd széles mozdulattal beintenek. Mert ugye ez majd nekik még több személyi jövedelemadót jelent majd pont azok előnyére, akik már most is alig vagy semmi adót nem fizetnek. Sőt, még egy igazán baloldali párt terveiben az is szerepelhet, hogy növeljük a nyugdíjakat, a kórházi ellátást és az iskoláknak adott pénzt, aztán majd fedezzük valamiből, hiszen úgy még soha nem volt, hogy ne legyen valahogy.
De azt talán már elvárhatná az ember még a legvadabb lázálmokat álmodóktól is, hogy a régen halott vesszőparipáról, miszerint az állam teremtsen versenyképes mnkahelyeket, végre egyszer leszálljanak. Ez a ló nem, hogy halott, de igazándiból soha nem létezett.
A kormány, az állam nem képes versenyszférás állásokat teremteni.
Azoknak, akik ezt nem értik, leírom mégegyszer. A kormány, az állam nem képes versenyszférás állásokat teremteni.
Nem csak azért, meg teljes belső berendezkedése definíció szerint parazita, vagy legjobb esetben szimbionista életmódra és tevékenységekre állítja be. Hanem azért is, mert ha valami versenyszférás, akkor nem lehet állami. Már csak definíció szerint sem. Fix bevételből, teljesítményfüggetlen működéssel felépített szervezetek, mint bármely állami intézmény egyszerűen képtelen, még csak imitálni is, a versenyképes működést.
Egy állami apparátust, mint pl. egy gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumot arra kérni, hogy versenyszférát állásokat teremtsen nagyjából azzal egyenlő, mint egy született vakot arra kérni, hogy magyarázza el, milyen a kék szín.
Az államot inkább arra lehet kérni, hogy bizonyos, stratégiailag fontos ágazatokat nem fojtson idő előtt meg túlzott adókkal, vagy mondjuk arra, hogy bizonyos tevékenységeket, mint mondjuk az új munkahely teremtést financiálisan segítse, mondjuk adókedvezményekkel, vagy ágazat specifikus adó struktúrával. Ezt akármelyik gazdasággal foglalkozó minisztérium, és vele együtt a parlamenti törvényhozás meg tudja tenni.
Így történt ez Dél-Koreában, így történt ez Szingapúrban, vagy bármely más országban, ahol világszínvonalú új ágazatok nőttek kis a "semmiből" pár évtized alatt. Persze ehhez gazdasági, belső törvénykezési stabilitás is kellett, ami most Magyarországon még a legvadabb vállalkozói álmokban sem létezik.
Mint ahogy több vállalkozó ismerősöm mondja, nekik mindegy tulajdonképpen, hogy milyen az adórendszer, ha egyrészt teret enged a vállalkozásoknak, másrészt pedig nem változik havonta, évente, vagyis optimalizálni tudnak rá. Most nálunk egyik sem igaz, sajnos.
A versenyszférás állásteremtés helyett tehát inkább azt várnám el a következő kormánytól, hogy egyrészt nyilvánossá teszi, hogy melyik világszínvonal szempontjából is jelentős versenyágazatot tekinti fontosnak a következő tízegynéhány év gazdasági fejlődése szempontjából, és hogy milyen módon kívánja az ebben az ágazatban vállalkozókat támogatni.
A munkahely teremtést majd megoldják azok, akik értenek hozzá.
Mert az állam nem.