Gyengül a forint, napról napra veszített az értékéből, ahogy írja az index. Hétfő óta nagyjából 5%-kal ér kevesebbet, amit termelünk, ha valaki euróbal szeretné eladni, s mindez amellett, hogy az euró önmagában is vesztett az értékéből mondjuk a dollárhoz képest.
S időnként még az az érzésem is támad, hogy mindenki a csodát várja, hogy a forint egyszercsak erősebb lesz, meg azon csodálkozik, hogyan is lehetséges az, hogy ez nem történik meg.
Pedig hát egyszerű ez, kéremszépen.
A választási eredmények utáni eufóriát Orbán kegyetlenül kicsinálta a hiányra és annak mértékére vonatkozó nyiltakozatával. Ez keményen kibolyhozta a pénztárcáinkat, egy nap alatt majd egy éves költségvetésnyi hiánynak megfelelő összeggel.
Innentől kezdve pedig igazán semmi komoly, legalábbis pozitív komoly, nem történt gazdaságilag az új kormány részéről. Mint ahogy a Fideszfigyelő is megírta, a Fidesz csak riogat, mégpedig még nagyobb bajjal, még több hiánnyal.
Mintha nehéz lenne nekik felfogni, hogy ettől jobb nem lesz. Sem a hiány nem lesz kevesebb, sem a valutánk nem fog tőle többet érni, főleg egy mostani, görög-portugál-spanyolviasszal megáldott helyzetben. Mindenki azt figyeli, melyik állam lesz képes egyszerre úgy költségeket faragni, hogy a bevételi oldala se omoljon össze azonnyomban.
Erről szólna a görög program és pénzügyi segély is: drasztikusan kevesebb állami kiadás, az adófizetési hajlandóság növelése (akármibe is kerül), a szürke és feketegazdaság visszaszorítása, valamit ÁFA növelés, valamint a várható bevételek ideiglenes áthidalása.
Ugye ismerősen hangzik?
Ezt kellene most hallani a Fidesztől is, nem pedig azt, hogy a hiány mekkora lesz az áprilisi adatok szerint (ami még nem nyilvános a Pénzügyminisztérium szerint, de a Fidesz már tudja... ez is megérne egy misét, de hagyjuk).
Akkor talán a forint árfolyama is másként alakulna.
Nekünk maradnak a csodák.
