Kezd kicsit kényelmetlen lenni az a gondolat (megy a bogár, menetel), hogy agyonra dolgozom magam a munkahelyemen, mig mások élnek jól belőle. Egyből eszembe jutott a következő szóösszetétel "the multimillion dollar incomes of the corporate management do-nothings" a PCMag egyik cikkéből (innen, pontosan).
Csak az a nagy kérdés, hogy kutatónak adva a fejem, ugyan hogyan is lehetne a nagy pénzeket beszedni. Mert igaz ugyan, hogy a szabadalmak, meg a szellemi termék még lenne, de sajnos a megfelelő elismerés, értsd a kemény anyagiak, nem cseperegnek hozzá.
Lehet, hogy csak egymagam vagyok azzal az érzéssel, hogy azért lehet, hogy mégiscsak igazságtalan az a helyzet, hogy kutatóként nekem (vagy a csapatnak, kinek hogy tetszik) miért nem jár az eladási árból az az 5%, ami az ügynöknek meg igen, vagy ami jutalomként a felsőbb vezetőknek éves szinten ugyanilyen arányban szintén lecsapódik?
Talán újra kellene tárgyalni a szerződésemet? Vagy lehet, hogy mégiscsak jó ez igy nekem?
Valahogy mégiscsak mindig ugyanoda lyukadok ki a gondolatmenettel, hogy a fene egye meg, hogy mindenki jól jár, a management is, az ügynökök is, a cég is, csak az a bizonytalan érzésem marad, hogy a végén én kerestem a legkevesebbet az összes többi között a havi biztossal.
Fáj a fejem...
