Irja a Fortune, hogy milyen jó, hogy nagy technológiai vállalatok vannak, mert őket kevésbé éri az amerikai gazdasági válság. Hiszen várhatóan, mégha a mostani dotcom buborék ki is pukkan, a világ attól még ugyanúgy fog majd technológiát vásárolni a Dell-ektől, IBM-ektől, Apple-ektől, Microsoft-októl. Az utolsót kivéve igazuk van.
De ez a trend nem csak a technológiai vállalatokra igaz. A nemzetközi építőipar meg sem érezte, hogy amerikában válság van, Az amerikai igen, de az kinek számit a "rest of the world" (ahogyan jellemzően az amerikaiak tekintenek a világra, mint a U.S.A.-n kivüli entitásra) kategóriában? Ugyanígy az acélipar, és nagyjából minden alap, termék-előállító és szolgáltatóipari kategória.
Ázsia halad előre, a közel-kelet nagyótemben fejlődik, Kínát nem lehet megállitani, és talán India is elkezd fölfele kapaszkodni. Amerika? Whatever...
A globalizáció nagy érdeme, hogy a helyi csodákon, kivételeken, vagy egyszerű hülyeségen alapuló gazdasági válságokat segít túlélni, ha egy vállalat nem csak egy lábon áll, hanem több térségben is operál. Ehhez nem kell technológiai vállalatnak lennie. A Fortune szerint az IT világnak szerencséje van, mert nincs 'kábel'-hez kötve. Szerintem az épitőipar sincs, mert munkaerő mindenhol van, és ha nincs, akkor importálják, mint pl. a közel-keleten teszik nagy erőkkel.
Verseny is van, ahogy TWÁ vagy a modern képmesék előszeretettel hangoztatja, de a védelem is a nemzetközi piacon. És ez igy jó...