Érdekes vitákat eredményez, ha az ember felveti a kérdést, hogy ki szavazhasson Magyarországon. A Fidesz nagy valószínűséggel nem fogja megváltoztatni a mostani törvényeket (miért is tennék?), bár vannak, akik ebben reménykednek.
Az elméleti vita szintjén viszont van egy-két érdekes gondolat, amit szerintem érdemes megfontolni.
Nagyon sokan letették már a voksukat a négyzetes szavazás (quadratic voting) rendszer mellett. Ennek röviden az a lényege, hogy az alanyi jogú szavazat mellé mindenki vásárolhat újabb szavazatokat is, de ezek ára négyzetesen növekszik. Vagyis, az egyik négyzetes szavazási rendszer szerint, az alanyi jogon járó szavazat utáni első extra szavazat ára mondjuk 100 ezer Ft, a másodiké 400 ezer (100 eFt * 4), a harmadiké 900 ezer Ft (100 eFt * 9) millió, és így tovább. Más négyzetes rendszerekben a teljes szavazatok száma szerint alakul az ár (vagyis az első szerzett szavazat 400 eFt lenne az alanyi 100 eFt egyenértékű, de ingyenes biztosított szavazat után), és az alanyi jogon járó szavazat eladható is (vagyis, ha nem szavazok, eladhatom és 100 eFt-ot kapnék érte egy másik választótól).
A négyzetes szavazással a legnagyobb probléma az, hogy indirekt módon az adókerülést támogatja: azoknak juttat nagyobb szavazati arányt, akiknek több adózás (vagy adókerülés) utáni szabad jövedelme maradt, amit szavazatra szeretnének fordítani. Ezt a szempontot a mai Magyarországon nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Szerintem olyan szavazati rendszerre van szükségünk, amely az adófizetést, annak is a személyi jövedelem adó részének fizetését ösztönzi. Ezzel egyrészt a személyi tehervállalás rendszerét és az abba vetett bizalmat erősítené a választási rendszer, másrészt a vállalatok és vállalkozók adókerülési stratégiájának több fajtáját is hátrányba hozná. Harmadrészt világossá tenné mind a választók és a megválasztottak felé, hogy a befizetett adó nem a kormány alanyi joga vagy magától létrejövő játékszere, hanem az adófizetőktől szerzett bevétele, aminek elköltése a választók felé beszámolási kötelezettséggel jár.
Ezt megoldani még nem elég: az adókerülés járványos méretén túl a magyar helyzetet tovább bonyolítja a határon túli magyarok szavazati joga is. Ez egy sajátos aspektus, az államalapítás óta küszködik vele az ország éppen aktuális vezető rétege (kunok, török megszállás utáni betelepítések, 1848-as törvények, kiegyezés, Trianon, stb.). A kormány mostani erőfeszítései, hogy a határon túli magyarokat bevonja a magyar választásokba, egy régi és fájó örökségnek próbál meg nyugvópontot találni. Az, hogy ez a törekvés mennyire meghaladott történelmi szempontból, lehet persze vitatkozni, de ennek részletes megtárgyalása most nem célom.
A történelmi és társadalmi aspektusok, az általuk okozott feszültségek, viszonylag egyszerűen arányba hozhatók egy olyan szavazójogi rendszerrel, ahol mind alanyi (történelmi), mind "érdemi" (gazgasági) alapon jár szavazat.
Ebben a rendszerben alanyi jogon, elidegeníthetetlenül, minden magyar állampolgár kap 1 szavazatot. Vagyis minden magyarként regisztrált személy határon belüli vagy külföldi állandó lakhellyel rendelkezik 1 szavazattal minden választáson.
Ezen felül mindenki, aki Magyarországon személyi jövedelem adót fizet a választások előtti négy évben kap legalább egy "érdemi" szavazatot is. Mindenki, aki a választások előtti négy naptári évben legalább 1 Ft személyi jövedelem adót befizetett a magyar államnak, legalább egy újabb szavazatot kap az alanyi jogon járó szavazat mellé, a befizetett SzJA mértékével arányosan.
Számszerűen ez a következőt jelenti. Az adóhivatal kiszámítja a választások előtti négy évben befizetett átlagos SzJA mértékét. Hívjuk ezt Átlagos SzJA-nak. Azok az alanyi választójoggal rendelkező személyek, akik SzJA befizetése 1 Ft-tól az átlag SzJA mértékével egyenlő mennyiségig egyenlő, egy "érdemi" szavazatot kapnak az alanyi voks mellé. Azok, akik az átlagon felül járulnak hozzá az adóterhek viseléséhez, arányosan több "érdemi" szavazatot kapnak. Ha valaki az átlagos személy szerinti befizetett SzJA fölött, de annak kétszeresénél nem több SzJA-t fizetett a választások előtt időszakban, akkor két "érdemi" szavazatot kap összesen az alanyi mellé. Aki az átlag kétszeresénél több, de háromszorosánál nem több mértékben gazdagította az állami költségvetést SzJA befizetéssel, az összesen három "érdemi" szavazattal több fölött rendelkezik majd az alanyi szavazati joga mellett. És így tovább, a négy év alatt befizetett SzJA mértéke szerint.
Ez a szavazati rendszer egyszerre teszi lehetővé, hogy minden magyar (határokon belül és kívül) szavazhasson a magyar választásokon úgy, hogy a közterheket ténylegesen viselők a közteherviselésük arányában nagyobb beleszólást kapjanak a választások kimenetelébe. Egyszerre általános (inclusive) és teljesítmény arányos is egyben.
A rendszer egyik további részlete lehet, hogy az érdemi szavazatokat lehetne-e egyenkét számítani, vagy az alanyi jogú szavazattal megegyezőek lehessenek csak. Például, ha valaki összesen két szavazattal rendelkezik (egy alanyi és egy érdemi), akkor leadhassa a két szavazatot két különböző pártra vagy jelöltre.
Az biztos, hogy a Fidesznek a jelenlegi erőviszonyok mellett nem érdeke egy ilyen választójogi rendszer bevezetése. De ez nem jelenti, hogy a következő kormányok közül egynek nem lesz bátorsága ahhoz, hogy egy alanyi és érdemi alapú szavazati rendszert bevezessen.
Mindenki jól járna.
