Áll az ész, és ácsorog a mostani politikai megújulásnak csúfolt helyzetben, amikor is kitalálja a miniszterelnök, hogy merről fúj a szél, és miért, és merre tart majd a vitorlás, és miért. Meg a ködösítés Gyurcsány oldaláról, legalább is Pelle János hvg-s írása szerint. Pedig szerintem nem csak a miniszterelnök áll a ködben, és nem lát semerre.
Szerintem így van vele fél Magyarország. Ami a legérdekesebb, hogy nyár van még néhány napig, és mintha kihúzodott volna az uborkaszezon, mert nem megy a kishazánkhoz méltó mértékű sárdobálás. Pedig mindenki mondja, írja, tudja, hogy változtatni kellene, csak közben nem sok történik, mintha kifogytunk volna a szuszból a második félidő kezdetén.
Túl sok mindenkinek megy most nem túl rosszul. A helyzet nem jó, de nem is igazán rossz a sok minimálbérből élőnek, főleg, ha sikerül egy kis nem teljesen fehér jöveledmet mellé újítani. Így aztán megy a szekér, döcörög, de a lényeg, hogy haladunk, ha még lassan is. Így, ahogy megy, máshogyan úgy se megy. Nem kell ide miniszterelnöki esszé vagy program.
Közben persze már Horvátország is előzésre készül.
De most még jó. Legalább is nem rosszabb, mint volt.
