Egy ideje azon gondolkozom, hogy vajon miért is akarja a Fidesz az európai nyomás ellenére bevezetni a luxus ÁFA intézményét. Nem csak, hogy az EU nézi ferde szemmel, hogy a mostani 27%-os ÁFA mellé még egy, ennél magasabb — várhatóan 30–35%-os — rátával dolgozó újabb sávot akar a kormány a luxus termékekre kivetni, de a új adó bevétele is minimális lesz várhatólag.

Akkor pedig mire is jó a luxus ÁFA?

Csak egy dologra, az ÁFA csalásból származó haszon növelésére.

ÁFÁ-t csalni mindennel lehet, de persze azokon a terméken éri meg igazán, amelyeken kimagasló a forgalmi adó. Ezidáig ezek a jövedéki adóval terhelt termékek voltak. De a jövedéki adók, amelyeket például a dohányra, alkoholra és üzemanyagra vetnek ki, az elmúlt évek során egyre fokozottabb ellenőrzés alatt álltak és állnak ma is. Így a klasszikus dohány és alkohol csempészet, vagy az üzemanyagok importálásából, keresztkeresdelméből (beleértve a klasszikus szőkítést is) származó bevételek erősen megcsappan(hat)tak azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Mivel az állam apparátus egyre jobban működik ilyen szempontból, s ezt se leépíteni, se kikerülni nem tudják a fent említett gazdasági szereplők, s mivel az állam egyre sorosabbra húzta pl. a dohánytermékek forgalmazása körül a hurkot, a régi bejáratott ÁFA csalási utak helyett újabb kiskapu után kellett nézni.

A jelenlegi kormány válasza erre a "kihívásra" a luxus ÁFA bevezetése. Ezt nagyon jól el lehet adni a kormány működését támogatók között, hiszen a nagy jövedelemmel rendelkezők felé irányul (legalább is kezdetben, de mint tapasztalatból tudjuk, lesz ez még így se). Vagyis elméletben nagyon jól működik a dolog, a ma szokásos politikai felszínességnek tökéletesen eleget tesz az egész.

Csakhogy a gyakorlatban a "gazdagok" már most sem a szokásos gazdasági csatornákon jutnak luxus cikkeikhez, már most sem közvetlenül fogyasztják azokat. Ez alatt azt értem, hogy a nagy értékű fogyasztási termékeket már most is vagy vállalataikon keresztül, vagy pedig közvetlenül külföldről szerzik be (vagy a kettőt kombinálva), és csak nagyon ritkán magánszemélyenként. Vagyis a luxus ÁFA bevezetése nem fogja őket magánszemélyként érinteni és, ami a legfontosabb, pont emiatt nem fogja az luxus ÁFA bevezetéséhez csatolt központi bevételeket sem hozni. Főleg akkor, ha a tehetősebb réteget akarja ezzel a kormány egy kicsit megkopasztani. Pont nekik vannak meg a gazdasági lehetőségeik arra, hogy ezt kikerüljék. 

A politikai indíttatás mellett viszont a luxus ÁFA új lehetőséget teremt az ÁFA csalás profitjának sok százalékpontos megemeléséhez.

Mindenki jól jár. Az államapparátus még egy adónemmel többel lesz leterhelve, amire a szokásos választ fogja adni: még több embert fognak a közigazgatásban alkalmazni. A politikusok nyugodtan hátradőlhetnek, hogy lám, a népnek megint jobb lett. Az ÁFA csalók pedig nagyobb haszonnal tudnak majd tevékenykedni, hiszen egy 1 millió forintos képzeletbeli luxuscikk után nem mindegy, hogy 270 ezer vagy 350 ezer forintnyi ÁFÁ-t tudnak majd (akár többszörösen is) visszaigényelni.

Csak az adófizető nem jár jól, de az ő szava már régen nem számít nálunk.