A pénzügyminisztérium oldalán rengeteg érdekes számadatot lehet találni. Ha egy kis időt rászán az ember, egy-két nagyon elgondolkodtató eredményre juthat. Nekiduráltam magam, és az ezéves be- és kifizetéseket szépen összesítettem a magam, és remélhetőleg mások okulására is, hamár a kormány ilyen szűkszavúan áll a nyilvánosság elé, hogy honnan is folyik be, és mire költjük ezt a rengeteg pénzt. Az számok az ezéves adatokat tartalmazzák januártól októberig.
A legutóbbi kimutatás szerint a gazdálkodó szervezetek befizetései...A pénzügyminisztérium oldalán rengeteg érdekes számadatot lehet találni. Ha egy kis időt rászán az ember, egy-két nagyon elgondolkodtató eredményre juthat. Nekiduráltam magam, és az ezéves be- és kifizetéseket szépen összesítettem a magam, és remélhetőleg mások okulására is, hamár a kormány ilyen szűkszavúan áll a nyilvánosság elé, hogy honnan is folyik be, és mire költjük ezt a rengeteg pénzt. Az számok az ezéves adatokat tartalmazzák januártól októberig.
A legutóbbi kimutatás szerint a gazdálkodó szervezetek befizetései (úgyis mint a társasági adó, társasvállalkozások különadója, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója, hitelintézeti járadék, egyszerüsített vállalkozói adó, bányajáradék, játékadó, energiaadó, környezetterhelési díj, vám és importbefizetések, egyéb befizetések, és egyéb központosított bevételek) a teljes bevétel 12.23 %-át tették ki. A fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó és a regisztrációs/fogyasztási adó) az összbevételek 40.11 %-át tették ki, míg a lakosság befizetései (SzJA, magánszemélyek különadója, adóbefizetések és illeték befizetések) csak 27.84 %-át. A költségvetési szervek bevételei 13.92 %-ot tettek ki, míg a befizetések az államapparátus alrendszereiből a TB-t kivéve kb. 3 %-ot.
Ez annyit tesz, hogy több pénzt fizettünk be az államkasszába fogyasztáshoz kötött adóként (ÁFA és társai), mint a jövedelemhez kötött adónemek egyikeként (SzJA és társai). A legmegdöbbentőbb számomra az, hogy a költségvetési szervek bevételei meghaladják a gazdálkozó szervek (értsd vállalkozások, stb.) által befizetett adó mennyiségét. Vagyis az állam több nyereséget termel saját maga, mint a magánszféra. Legalábbis papíron.Havi lebontásban a fogyasztáshoz és a jövedelmhez kapcsolt adók így alakulnak:
A háromhavi ÁFA visszatérítés üteme jól érzékelhető a grafikonból. A március hónapot kivéve az jövedelemhez kapcsolt bevételek szisztematikusan alulmulják a fogyasztási adónemekben befolyó bevételeket.
Ebből az is következik, hogy ha a kormány tényleg pénzszűkében van, akkor a hiányt sokkal egyszerűbben tudná pótolni úgy, hogy az ÁFÁ-t növelni pár százalékkal, minthogy a jövedelemadókat srófolja feljebb és feljebb. Alternatív megoldás az adók hatékonyabb behajtása a gazdálkodó szervezetektől, hiszen nevetséges, hogy a magánszféra alulteljesíti az állami apparátust. Mintha még mindig a szocializmusban élnénk.
