Nagy kínnal olvastam az Öltönyös majmok bolygója című írást az index oldalán. Nem azért, mert a globális veszélyekről ír, arról, hogy mennyire nagy a baj, legalábbis, ha emberi szempontból vizsgáljuk a helyezetet, hanem azért, mert egyrészt túlértékeli a problémát és saját fontosságunkat, másrészt pedig alulértékeli az emberi találékonyságot és a technológia mai fejlettségét.
Mindkettő hiba.
Az első azért, mert világvégét kiáltani úgy, hogy...Nagy kínnal olvastam az Öltönyös majmok bolygója című írást az index oldalán. Nem azért, mert a globális veszélyekről ír, arról, hogy mennyire nagy a baj, legalábbis, ha emberi szempontból vizsgáljuk a helyezetet, hanem azért, mert egyrészt túlértékeli a problémát és saját fontosságunkat, másrészt pedig alulértékeli az emberi találékonyságot és a technológia mai fejlettségét.
Mindkettő hiba.
Az első azért, mert világvégét kiáltani úgy, hogy igazándiból nem is lesz, az egyszerűen badarság. Nem világvége lesz itt, ha egyszer lesz majd valami olyasmi, amiről most divat cikkezni, hanem csak a mostani rendszer fog gyökeresen átalakulni (értsd életmód, transzport lehetőségek, energiahordozók, energiafelhasználás, stb.). Ez még nem világvége, csak változás.
A második pedig azért, mert igaz ugyan, hogy a Húsvéti szigeteken kivágtak minden fát (és lazítottak egy félórát, ahogy a dalban van), és a délamerikai kultúrákat is eléggé megviselte a mezőgazdaságuk összeomlása (ami csak részint vezethető vissza emberi tényezőkre, ezt még J. Diamond is beismeri), de sem az egyik, sem a másik nem állt a mostani technológia fejlettség szintjén.
A biotechnológia mai szintünkön már képes arra, hogy olyan új növényeket fejlesszen ki, amely jobban ellenállnak a szárazságnak, bizonyos biológiai faktoroknak, és ehhez nem kell fél évszázadot várni. (Az persze más kérdés, hogyha ezt GM-mel feliratozzuk, akkor egyből mindenkinek feláll a szőr a hátán...)
Emellett, ha végre komolyan vennénk a dolgot, a fúziós energiatermelést is ki lehetne fejleszteni. Hogy miért kellene komolyan venni? Mert a mostani fejlesztésre költött pénz nagyjából 5 milliárd dolláros keretből folyik, ebből az USA 1.122 milliárdot áll, amit 2015-ig költenek majd el. Vagyis a világ fúziós energia fejlesztésére nagyjából annyi pénzt költünk összesen, amint amennyit a nagy olajvállalatok egyenként fordítanak kutatásra éves szinten. A három nagy olajvállalat (Exxon, Shell és BP) így több, mint háromszorosát fordítja olajkutatásra évente, mint a világ összesen az olajat felváltani tudó alternatív energiaforrására. Az USA pedig nagyjából kétszázszor ennyit költ el minden évben Irakban...
Vagyis lehetőség van bőven, csak csinálni kellene, mert ha már öltönyös majmokról van szó, azok nem az utódaink lesznek majd valamikor. Azok mi vagyunk most.
