Megint kinyílt a radikális kisbicska a zsebemben a megyeri híddal kapcsolatos körbetartozási mizéria miatt. A hvg-ben megjelent cikkből kiderül, hogy az állami finanszírozás ellenére, a fővállalkozó Ganz Acél Zrt. nem tudja vagy akarja az alvállalkozóit kifizetni. A tartozás több milliárd forintra rúg a cikk szerint.

Az elolvasottak alapján úgy tűnik, hogy az alvállalkozók bottal üthetik a pénzük nyomát. A Ganz Acélnál kikapcsolták már a villanyt, áramot, a telefont sem veszi fel senki. Megint az alvállalkozók szívnak keményen. A helyzet reménytelen, és a híd előtti tüntetés ezt nem fogja megoldani.

Megint kinyílt a radikális kisbicska a zsebemben a megyeri híddal kapcsolatos körbetartozási mizéria miatt. A hvg-ben megjelent cikkből kiderül, hogy az állami finanszírozás ellenére, a fővállalkozó Ganz Acél Zrt. nem tudja vagy akarja az alvállalkozóit kifizetni. A tartozás több milliárd forintra rúg a cikk szerint.

Az elolvasottak alapján úgy tűnik, hogy az alvállalkozók bottal üthetik a pénzük nyomát. A Ganz Acélnál kikapcsolták már a villanyt, áramot, a telefont sem veszi fel senki. Megint az alvállalkozók szívnak keményen. A helyzet reménytelen, és a híd előtti tüntetés ezt nem fogja megoldani.

Minthogy az országot gazdaságilag megbénító és morálisan rendkívül káros jelenségről van szó, a jelenség megszüntetésére radikális megoldáshoz folyamodnék. Az összes olyan cégnél, amely alvállalkozóit nem fizette ki, a teljes vezetőségnek és közvetlen családtagjaiknak megtiltanám a  vállalkozást az elkövetkező ötven évre, országos körözést adnék ki a vezetőségi tagokra a tartozás 1%-ával megtűzött vérdíjjal, és a tartozást a magánvagyon felhasználása után közmunkával való visszafizetés útján egyenlíttetném ki az állam felé (ha az állam állja a garanciát a visszafizetésre).

Ezzel a megoldással szerintem meg lehetne szüntetni ezt a problémát. Az első következménye az lenne, hogy kétszer is meggondolná egy fővállalkozó, hogy mit csinál, hiszen az első bukta után sem ő sem a családja nem vállalkozhatna többet (legalábbis ötven évig nem). A másodiknak pedig tisztán az lenne az indoka, hogy ne hagyhassák el az országot könnyen, ne hajthassa párnára a fejét nyugodtan, hogy minden nap bujkálniuk kelljen, és legalább annyira rossz legyen a közérzetük, mint amilyent az alvállalkozóknak okoznak. És ha megkerülnének, akkor a teljes vagyon elkobzás után egy életre utcát seperne minden volt igazgató...

Ami most folyik fő- és alvállalkozók között, az elfogadhatatlan. A radikális nekiindulásomnak pedig pont az ad okot, hogy az állam kifizette a költségeket a Ganz Acél felé, de az viszont fütyült a költségeket továbbtéríteni az alvállalkozóknak. Ez egyszerűen a pénz jogtalan zsebretevése és az alvállalkozók célirányos megkárosítása.

Nekem sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy csak drákói szigorral lehet a gazdasági élet szereplőit a jó magaviseletre rávenni.