Gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy nem a bőrszínnel gyűlik meg a bajom. Pont olyan vállaltnál dolgozom, ahol sokféle bőrszínnel, kulturával és nyelvvel megáldott emberek között forgolódom minden nap. És nem lehet észrevenni, hogy a bőrszín bármivel (pozitív vagy negatív személyiségi tulajdonsággal) is korrelálna.
Hiszen nincs is köze hozzá.
Ahogy Debreczeni József a nol.hu oldalán rámutat, nem is a bőrszínnel van itt baj. A hozzáállással. A szubkulturális beállítottsággal. Azzal, hogy vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy...Gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy nem a bőrszínnel gyűlik meg a bajom. Pont olyan vállaltnál dolgozom, ahol sokféle bőrszínnel, kulturával és nyelvvel megáldott emberek között forgolódom minden nap. És nem lehet észrevenni, hogy a bőrszín bármivel (pozitív vagy negatív személyiségi tulajdonsággal) is korrelálna.
Hiszen nincs is köze hozzá.
Ahogy Debreczeni József a nol.hu oldalán rámutat, nem is a bőrszínnel van itt baj. A hozzáállással. A szubkulturális beállítottsággal. Azzal, hogy vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy kiabálással, körbefogásos hőzöngéssel és szitkozódással érvényt lehet bárminek is szerezni. Vagy azzal a hozzáállással, hogy ha valaki szegény, akkor az államnak kutya kötelessége jobb életszínvonalat teremtenie.
A többség jóindulata ott ér véget, amikor tisztán látják, hogy vannak olyan elemek a társadalomban, amelyek csak arra játszanak, hogy hogyan éljenek meg másokból, amelyek a közvélemény szemében nem tesznek a közösbe, csak vesznek belőle.
Persze a magyar valóság sokféle tükrön keresztül nézhető. Hiszen nagyon sok vállalkozó napi teendői közé tartozik az, hogy a lehető legkevesebbet tegyen a közösbe (adókerülés). És pont itt van a kutya elásva.
Ilyen szempontból azok, akik egész életüket a segélyen élésre rendezik be, és azok, akik a törvény által megszabott befizetéseket elkerülik, pontosan ugyanúgy a közösből vonnak el. Mégis, az elmúlt néhány évtized alatt úgy alakult, hogy az előbbit lenézik az emberek, míg az utóbbit elfogadják.
Vagyis hozzáállásban kettős mércét használunk. Ami persze elfogadhatatlan. Főleg ha a hozzáállás fontosságát vitatjuk.
