Csak most találtam rá, de ennek ellenére nem lepett meg, hogy csak itthon lehet Raisz Iván egyetemi docensből az év feltalálója azért, mert valami olyat "talált fel", amit mások már régen megtettek.
Ennyire elcsigázott lenne az itthoni tudományos szféra? Ennyira alacsonyra tesszük a tudományos megmérettetés lécét? Hiszen minden, amit Raisz leír, elmond, már régen kitaláltak, kipróbáltak, és nem véletlen, hogy mégsem így működik a világegyetem.
Miről is van szó? A "feltalálmány" szerint nincs is más dolgunk az itthoni walhalla eléréséhez, minthogy a kommunális szemétből metanolt (faszeszt) állítsunk elő nagy mennyiségben, és akkor mindenki örülni fog, és magyarhon megint szép lesz, méltő régi nagy híréhez.Csak most találtam rá, de ennek ellenére nem lepett meg, hogy csak itthon lehet Raisz Iván egyetemi docensből az év feltalálója azért, mert valami olyat "talált fel", amit mások már régen megtettek.
Ennyire elcsigázott lenne az itthoni tudományos szféra? Ennyira alacsonyra tesszük a tudományos megmérettetés lécét? Hiszen minden, amit Raisz leír, elmond, már régen kitaláltak, kipróbáltak, és nem véletlen, hogy mégsem így működik a világegyetem.
Miről is van szó? A "feltalálmány" szerint nincs is más dolgunk az itthoni walhalla eléréséhez, minthogy a kommunális szemétből metanolt (faszeszt) állítsunk elő nagy mennyiségben, és akkor mindenki örülni fog, és magyarhon megint szép lesz, méltő régi nagy híréhez. A folyamat a következő lépésekből áll. A szemetet ki kell válogatni (szerves és szervetlen hulladék elkülönítése), hiszen szervetlen anyagból, mint például a fémek (vas, réz, alumínium) vagy fémoxidok (homok), nem lehet szerveset előállítani.
A szerves hulladékok aprítani kell, tömöríteni, hogy az elgázosításnál minél kevesebb levegő, és ezzel oxigén, legyen jelen. Után jöhet az aneorób gázosítás, aminek lényege, hogy szénmonoxid és hidrogén keverékét, vagyis szintézisgázt, állítsuk elő. Ezt aztán sok-sok tisztítási folyamat után fel lehet használni pl. metanol gyártására (is). Így lesz a szemétből metanol.
A metanolt aztán fel lehet használni vagy közvetlenül, pl. autók hajtására, vagy közvetve, pl. energiatermelésre, amikor áramot állítunk elő belőle, és az így megtermelt elektromossággal hajtunk az autónkat.
A nagy kérdés az, hogy miért is lehet ezt Magyarországon eladni, mint az év legnagyobb találmányát, és miért nem csinálja mindezt így senki sem a nálunknál technikailag fejlettebb külföldön.
Két oka van. Egyrészt, mert itthon még mindig él bennünk az a romantikus világkép, hogy mi vagyunk a világegyetem legjobb feltalálói. Mindez annak ellenére, hogy már régen nincs így. Talán legutoljára nagyjából a múlt századforduló táján (értsd az 1900-as éveket) született egy olyan csapat, amely még valami érdemlegeset le tudott tenni az asztalra világszinvonalon. Azóta csönd, vagy csak halk zümmögés.
Másodszor pedig azért, mert nálunknál okosabb emberek már régen rájöttek, hogy metanollal nem fogunk autót hajtani, mert egyrészt mérgező, és a kedves vevőt agymosni kell ahhoz, hogy ne gondolja, hogy a faszesz az majdnem olyan, mint a rendes, másrészt meg azért, mert a metanolos autó hatósugara azonos üzemanyagtank mellett sokkal kisebb, mint a benzinesé, hiszen a metanol fajlagos hőtartama sokkal kisebb, mint a benziné vagy dízelolajé. Vagyis az infrastrukturális és mérnöki változtatások annák sokkal mélyrehatóbbnak kell, hogy legyenek, minthogy azt megérné bevezetni. A metanolos meghajtást már nagyjából 25 éve kidolgozták, és ennek ellenére még mindig nem vezették be. Jó ok van rá, az olajvállalatok összeesküvése nem elegendő a mai világban ahhoz, hogy ezt megakadályozza. Hovatovább, az olajvállalatoknak mindegy lenne, hogy a mostani, technológiailag nagy kihívásokat jelentő finomítási eljárások helyett metanolt kelljen előállítaniuk. Sőt, talán még könnyebb is lenne, hiszen közel ötven különböző eljárás helyett nagyjából ötből megoldható lenne egy finomítón belül az egész. Így egy egyszerűbb folyamattal sokkal nagyobb kapacitással tudnának dolgozni, ami mindig jobban megéri.
Harmadszor pedig azért, mert az is régen köztudott, hogy metanolt használni energiatermelésre csak akkor éri meg, ha nincs más közvetlen módszer. A Raisz által javasolt folyamatban sokkal gazdaságosabban lehet energiát vagy elektromosságot termelni, ha a szemetet egyszerűen elégetik, és az így keletkezett hőt alakítják hagyományos módszerekkel (gőzturbina-generátor) elektromossággá. Az egész metanol gyártó folyamat energiaigényes, nagyon pontosan kell szabályozni, és kapitál-intenzív (vagyis rengeteget pénzt kell beleölni). Nem véletlen, hogy pl. a Shell nem metanolt gyárt földgázból, hanem szénhidrogéneket ami nagyon hasonló folyamatok sorozata: szintézisgáz előállítása, Fischer-Tropsch szintézis, ami viaszt állít elő a szintézisgázból, és az így keletkezett viasz krakkolása benzinné, gázolajjá és kenőolajjá. Ezt nevezik GtL-nek, vagyis Gas to Liquid, ami nagyarul Gázból Folyadékot jelent. A Shell Gas to Liquid folyamata is gyárthatna metanolt (még könnyebb is lenne, mint viaszt előállítani, és krakkolni), de nem teszi, mert nem éri meg, és mert nincs felvevőpiac a metanolra. Nem véletlen, hogy a több mint 20 milliárd dolláros befektetésüket nem erre lőtték el.
Nagyjából ennyit lehet hirtelen elmondani Raisz "találmányáról". Vagyis, hogy nem az. Csak nálunk.
