HTML

Énvezettem?

Minden amitől két másodperc alatt 300 atmoszférára felmegy az agyvizem a Macskafogó "Én vezettem??" szemszögéből nézve...

Friss topikok

  • nu pagagyí: Ostoba gondolat. A parlament bojkottja is eszköz lehet egy képviselő kezében. Különben is, választ... (2018.12.30. 15:54) Igazolatlan hiányzást a parlamentbe!
  • Online Távmunkás: Nincs kognitív disszonancia, a fideszes nyugdíjasok unokáit elrabolta a gonosz Brüsszel... (2018.03.31. 17:24) Erzsébet utalvány vagy unoka
  • maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: A magyar ellentét más. 2 fő tengely van: - nemzeti vagy idegen, - kapitalizmus vagy harmadik út.... (2017.12.18. 14:35) A Fidesz hármas ellenállása
  • É2I: Mondjuk ennyi. Csak ezt ugye nem hangoztatják ebben a fene nagy felbuzdulásban. Se gyártói kapaci... (2017.09.11. 12:40) Megújuló erőforrás, ugyanaz a hiba
  • fehérfarkas: Sem a kereszténység, sem az Iszlám vallás nem másik kírtásáról, legyilkolásáról szólnak, hanem eze... (2014.10.04. 22:51) A vallás vége

Schmidt Mária savanyú szőlője

2009-ápr-08 | 97. nap |  Énvezettem?

Annyira megakasztotta a lelket bennem Schmidt Mária esztelen hvg-s írása, hogy elfelejtettem róla blogolni. Pedig hát nagyon kellene, mert szerintem nincs egyedül esztelen világképével, és a tudatlanság ellen csak tudással lehet fellépni.

Nézzük sorra, mit nem bírok szó nélkül hagyni.

Alig van munka az USA-ban és Európában.

Noooooormális? Ilyet csak az ír, aki nem bír olvasni. Hiszen ha nem lenne elég munka, akkor a munkanélküliség már régen az eget verdesné mind az USÁ-ban és Nyugat-Európában. És mégsem teszi, ehelyett...

Annyira megakasztotta a lelket bennem Schmidt Mária esztelen hvg-s írása, hogy elfelejtettem róla blogolni. Pedig hát nagyon kellene, mert szerintem nincs egyedül esztelen világképével, és a tudatlanság ellen csak tudással lehet fellépni.

Nézzük sorra, mit nem bírok szó nélkül hagyni.

Alig van munka az USA-ban és Európában.

Noooooormális? Ilyet csak az ír, aki nem bír olvasni. Hiszen ha nem lenne elég munka, akkor a munkanélküliség már régen az eget verdesné mind az USÁ-ban és Nyugat-Európában. És mégsem teszi, ehelyett jóval a magyar értékek alatt marad. Vagyis még mindig több munka van az USÁ-ban vagy Európában, mint itthon.

A nyugat-európai országok munkaerőpiaca a luxusfogyasztási ipar és a turizmus felfuttatásával próbálta egészen mostanáig ezt a problémát kezelni.

Ez is nagyon kétséges állítás, főleg azért, mert Nyugat-Európa még mindig nagyon erős exporttal bír, aminek legnagyobb részét pont a munkagépek, és az ezekhez csatolt technológiák exportja teszi ki. Vagyis nem a luxuscikkeket exportálja, hanem az azt, amivel ezeket lehet előállítani. Ha valami miatt rosszabbul megy most Ny-Európában, az pont amiatt van, mert a távol-keleti országokban, ahol ezidáig nagy volumenben gyártottak, most annak visszaesésével kevesebb munkagépet és az ezzel járó technológiát vásárolnak.

Teljesen már a helyzet az USÁ-val, aminek már régóta nem sikerül pozitív külkereskedelmi mérleget kicsikarnia magából.

Ezért volt szükség a fogyasztás egyre magasabb szinten való fenntartására. És mivel másképp már nem ment, hát hitelből. 

Érdekes módon a megtakarítási világlistán még mindig Ny-Európa vezet. Vagyis igazán kiváncsi vagyok, hogy honnan veszi ezt az ostobaságot, kedves Mária.

A jelenlegi válság alapvető oka tehát, hogy elfogyott a munka. Mert elvették az okos gépek, mert elveszik a szorgalmas, igénytelen és olcsó távol-keleti munkások, és mindazok, akik még tudnak és akarnak is dolgozni.

Ennyi sületlenséget egy bekezdésben már régen láttam. A jelenlegi válság alapvető oka a bankok azon kölcsönzési stratégiája, amely az ingatlanárak növekedésének előrejelzett mértékét vette készpénznek, és erre alapozta a hitelezők fizetőképességét. Ami persze nagy hiba volt, most mindannyian isszuk a levét, mert a mértéktelen hitelmennyiség hirtelen elapadt, ami miatt a mi kis keményen túlköltekező államocskánk is igencsak megszorult.

Az okos gépek nem vettek el semmit. Főleg úgy nem, hogy az okos gépeket még okosabb embereknek kell programozniuk. És érdekes módon erre képesen azok a fránya nyugat-európai munkavállalók, akiknek más munkája sincs.

Az pedig, hogy a távol-keleti munkások elvégzik a munkát annyiért, amennyiért, az senkinek nem hibája. A munkaerőpiacon verseny van. Nálunk is, Európában is, a világon is. Annak kellene örülni, hogy van lehetőség arra, hogy az olyan munkát, amit valaki olcsóbban el tud végezni, arra nem kell nekünk az időnket pazarolni, és ehelyett valami olyannal foglalkozhatunk, amellyel több értéket tudunk teremteni ugyanannyi idő alatt.

Az európaiak, mindenekelőtt a nyugat-európaiak egy jelentős része alig dolgozik. Miért? Azért, mert évtizedek óta, pontosabban a hetvenes évek óta azt tapasztalták, hogy évről évre könnyebb az életük, egyre jobban élnek és egyre kevesebbet kell dolgozniuk. Elkényelmesedtek és követelődzővé váltak.

Az első mondattal nem is lehet vitatkozni, hiszen mindenhol vannak gyerekek és nyugdíjasok. Azzal viszont érdemes, hogy a nyugat-európai átlaghoz képest pont Magyarországon a legkisebb a munkát vállalni képesek közül a munkát ténylegesen vállalók aránya. Vagyis ha Nyugat-Európában kevesen dolgoznak, és ejnye-bejnye, hogyan is merik képzelni, akkor először tessék kérem a tükörbe nézni, és megmagyarázni, hogy az itthoni eltartott réteg, ami kimagasló nagyságú európai viszonylatban ezt hogyan meri megtenni. Schmidt Mária itthon miért nem éget nyugdíjasokat?

Az pedig, hogy a könnyebb-e egy nyugat-európai élete, azt így megállapítani nem lehet. Egyrészről átlagjövedelmük növekedett, sőt, ami fontosabb, a nem közvetlenül megélhetésre fordítható többlet jövedelmük növekedett jelentősen. Hát jobban élnek. Hiszen nem fordították nemzeti jövedelmük nagy részét arra, hogy most jól éljenek, hanem szívósan feljesztették az országokat, iparukat, mezőgazdaságukat, és most ennek következményeként ott tartanak, ahol.

Másrészről viszont elkényelmesedni nem igen lehet egy olyan, igencsak jól működő munkaerőpiacon, ahol tényleg az elvégzett munka árát adják meg, ahol (Franciaország kivételével) tényleg el lehet bocsátani azt, aki nem végzi el a munkáját. Itthon, állami alkalmazottként, nos itthon más az élet...

Mára sok helyen joguk van az ingyenes oktatáshoz, bármeddig, amíg tanulni van kedvük.

Nos, amit Schidt Mária ingyenes oktatásnak hív, az mint olyan nem létezik. Egyrészt adófizetésből tartják fenn, másrészt az egyetemi képzés egy-két kivételtől eltekintve mindenhol fizetős játszma. Ha a kinti szemeszteri díjat tizedét kérnék el itthon, népfelkelés lenne. Tessék kérem felébredni.

Jár nekik a munkanélküli segély, ami Franciaországban 23 hónap, Németországban 12 hónap, joguk van teljes körű egészségügyi ellátáshoz, a 35 órára csökkentett heti munkaidőhöz.

Nem jár, hanem jut. Nagy különbség. Joguk van a teljes körű egészségügyi ellátáshoz, de az ára fejenként és havonta európai átlagban kb 100 EUR, vagyis mai árfolyamon több mint 30 ezer forint. Tessék csak jelentkezni a TB helyi irodájánál, hogy most és itt akar Schmidt Mária ennyit befizetni. A 35 órás munkaidő pedig egy hosszú folyamat következménye, aminek egyik alappillére az a munkavállalói felismerés, hogy az ezenfelüli 5 óra elvégzett munka ellenértéke már nem járul annyival hozzá a személyes jövedelemhez, hogy érdemes lenne vállalni. Van, aki ezt megteheti, mert megteheti. Ilyen is van, kéremszépen.

A franciák négy héttel kevesebbet dolgoznak az európai átlagnál, és tíz héttel kevesebbet, mint az amerikai munkavállalók. 1992-ben egy átlag amerikai körülbelül egy hónappal dolgozott többet évente, mint egy európai – holott 1973-ban még körülbelül azonos volt a munkaterhelésük.

Pont ezen agyalnak az amerikaiak is, akik, ha az ember rákérdez, be is vallják, hogy igen, bizony az átlag amerikai nem beszél legalább egy idegen nyelvet, vagy inkább kettőt sem, és bizony korántsem annyira hatékony munkaidő alatt, mint egy európai. Ez persze kultúra kérdése is: míg egy európai főnök a munkavégzés hatékonyságát értékeli, és ritkán érdekli, hogy ki hány órát tölt munkával, addig egy amerikai főnök elvárja, hogy beosztottjai előbb érkezzenek és utána távozzanak a munkahelyről. Az két hozzáállás különbsége a munkaidőbeli különbség. Ha valaki rákeres az adatokra, a kép világos.

Az iskolákból kikerülő fiatalok jelentős része nem tanul meg rendesen sem írni, sem olvasni, sem számolni. Nem sajátít el egyetlen idegen nyelvet sem. Mivel nagyon kevés az a munka, amelyet mindenfajta képzettség és tudás nélkül el lehetne végezni, ha akarna, sem lenne esélye arra, hogy munkát kapjon. De persze, nem is akar olyan munkát végezni, amire képes lenne.

Itt van az a pont, ahol elbizonytalanodok, és már nem tudom, hogy Schmidt Mária most Magyarországról ír, vagy még mindig az USÁ-ról és Ny-Európáról. Hiszen Ny-Európában a fiatalok beszélnek az anyanyelvükön, és általában ezenfelül még angolul is. Hm, és aki járt már kint, azt tudja, hogy nem csak a fiatalok. Postás, vasutas, rendőr, újságárus. Bárcsak így lenne itthon is.

Nyugat-Európa politikailag korrekt polgára nem szereti a kérdéseket. Nemcsak a huszadik század ideológiáktól uralt nyomasztó múltja miatt köteleződött el a pragmatizmus, a nihilizmus és az ideológiamentesség mellett, hanem mindenekelőtt azért, mert fél.

Nos, ez megint nem igaz. A nyugat-európai politikailag korrekt polgárok nem a kérdéseket nem szeretik, hanem azt nem, hogy vannak olyanok, akik régi, rég meghaladott sérelmeket rángatnak minduntalan elő, és nem hagynak olyan kérdéseket nyugodni, amelyekre válasz már adatott, vagy pedig egyszerűen nem adható. Az, hogy Schimdt Mária szerint mitől is félne egy nyugat-európai polgár, az sajnos nem derül ki.

Az ideológiamentességről meg csak annyit, hogy kevés helyen lehet azt látni, hogy értelmes emberek nem hagyják magukat egyfajta ideológia által vezérelni, hanem megpróbálnak hideg fejjel egy problémát megoldani. Igaza van Schmidt Máriának abban, hogy ez pont a múlt évszázadi ideológiai vak elkötelezettség, és annak véres következményei miatt van. Örüljün, hogy a világ legalább ezen részén megpróbálnak az emberek a múlt hibáiból tanulni.

Márpedig a dogmatikus és merev rendszerek, amelyek nem nyitottak az újra, nem képesek a tapasztalati tényeknek megfelelő korrekciókra, és ezért végső soron reformálhatatlanná válnak. Ami pedig nem reformálható meg, az értéktelenné, hasznavehetetlenné, vagyis felesleges teherré válik.

Nos, ez a bekezdés ezerszer jobban illik az elmúlt húsz év magyar politikájára, mint bármi másra.

Európa, elsősorban nyugati felének nyomására, nem vállalja keresztény gyökereit, a keresztény értékeket. Akkor milyen tradíciókra épít? Milyen értékeket vállal?

Aki egy kicsit is tovább tud lépni a mostani kis magyar valóságon az tudja, hogy tőlünk nyugatra igenis vállalják a kereszténységet. Ezzel nincs is baj. Azt viszont nem vállalják, hogy a kereszténység bármiben is felsőbbrendűbb lenne más vallásoknál, szokásoknál, kultúráknál. És ez nagy különbség!

Az EU az együttműködésre épít. Alapító okiratai megemlítik a kereszténységet, mint a kultúrális európai örökség egyik alappillérét. De az EU-t nem a keresztény vallás tartja össze, hanem tagállamainak elkötelezettsége. Egyetlen állam sincs arra kényszerítve, hogy az EU része legyen. Ebbe a klubba be lehet kerülni, feltéve, ha a jelentkező megfelel bizonyos alapkövetelményeknek.

Európát a kereszténység tette azzá, ami.

Igen, sajnos, aki egy kicsit is emlékszik a törtélem óráira, az tudja is, miért. Sok-sok véráldozat kellett ahhoz, hogy Európa eljusson a westfáliai békéig, amely pont az egyház és az állam szétválasztását, és a szabad vallásgyakorlást rögzítette. Meg is indult az igazi fejlődés Európában. Vagyis pont akkor, amikor sikerült túlnőnie a kereszténység béklyóján.

A cigánykérdés, vagy, ahogy ők nevezik, a „romakérdés” állandó aggódásuk tárgya. De amikor néhányan a cigányok közül átlépik országaik határát, azonnal idegenrendészeti üggyé lényegülnek át. Egy szempillantás alatt elfelejtődik a kisebbségekkel szembeni magatartásra vonatkozó politikailag korrekt normarendszer.

A romakérdés csak annyiban aggódásuk tárgya, hogy igenis elvárják az egyenjogú kezelést tőlünk is. Amikor egy romacsalád kikerül, csak akkor válik "idegenrendészeti" üggyé, ha a család nem képes a kinti normarendszerbe beilleszkedni. Ebben bennefoglaltatik a gyerek rendszeres, megszakítások nélküli iskoláztatása, az illem betartása, a kulturált viselkedés, a rájuk bízott ingó és ingatlan értékek megőrzése.

Gondolom, itthon is ezt várjuk el mindenkitől. Csak az a baj, hogyha ez valami miatt sérül, akkor itt nem teszünk semmit. Kint viszont tesznek. Végső megoldás a kitoloncoltatás, hiszen semmi sem kötelező, menekültnek lenni meg pláne nem. Vagy ahogy nálunk mondják, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten is.

A nyugat-európai balliberális elit mindenkit kioktat a helyes viselkedésről, mindenkinek megszabja, mit és hogyan gondoljon, mit hogyan csináljon. Multikultúráról és toleranciáról papol, miközben csak egy igazságot, egy megközelítési módot – a sajátját – ismeri és fogadja el.

Ez itt a vége felé már nagyon idegesnek hangzik, kedves Mária, talán nem kellene ennyire felizgatnia magát.

Egy kérdésem azért még van. Tegyük fel, hogy érdekelné őket, nyugat-európaiakat, hogy mi magyarok hogyan is képzeljük el ezt az egészet. A mi kis indentitásunkkal, értékrendszerünkkel, zsidózásunkkal, cigányozásunkkal, úgy az egésszel együtt. Még ha meg is hallgatnának bennünket, az miért nem ötlik fel a Schmidt Máriához hasonló kibicsaklott valóságérzéssel megáldott emberekben, hogy ha mi annyira jól látjuk a világot, és annyira jól tudjuk, hogy mit és hogyan, akkor az átlagember szerint miért náluk és nem nálunk jobb születni, tanulni, dolgozni vagy munkanélkülinek lenni, megöregedni és meghalni? Ha mi annyira jól tudjuk, hogy mit és hogyan kellene, akkor miért tartunk mi itt és ők ott?

Erre kellene választ adni, kedves Mária. Mert így csak savanyú a szőlő... 

Címkék: külföld társadalom jegyzet

A bejegyzés trackback címe:

https://envezettem.blog.hu/api/trackback/id/tr451926165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása