Michio Kaku könyvét olvasom, a Physics of the impossible-t, amiben rengeteg érdekes dologról ír. A könyv lényege az, hogy majd az összes, a mai szemmel lehetetlennek vélt technológiát sorra veszi, és egy beható elemzés után megpróbálja besorolni a lehetséges, és már nem kell sokat várni rá, vagy a lehetséges, de ez bizony még belekerül néhány emberöltőbe, vagy a hm, sajnos, ez lehetetlen kategóriák egyikébe.
A földön kívüli életről, az értelmes civilizációk létezéséről szóló fejezete megkapott. Általam nem ismert módon egy bolygót, csillagrendszert vagy galaxist belakó civilizáció, vagy tulajdonképpen bármilyen technológia a három alapjaiban különböző fejlettségi szinteken fog átesni. S hogy ennek mi köze van a sötét anyaghoz, kiderül a végefelé.
Michio Kaku könyvét olvasom, a Physics of the impossible-t, amiben rengeteg érdekes dologról ír. A könyv lényege az, hogy majd az összes, a mai szemmel lehetetlennek vélt technológiát sorra veszi, és egy beható elemzés után megpróbálja besorolni a lehetséges, és már nem kell sokat várni rá, vagy a lehetséges, de ez bizony még belekerül néhány emberöltőbe, vagy a hm, sajnos, ez lehetetlen kategóriák egyikébe.
A földön kívüli életről, az értelmes civilizációk létezéséről szóló fejezete megkapott. Általam nem ismert módon egy bolygót, csillagrendszert vagy galaxist belakó civilizáció, vagy tulajdonképpen bármilyen technológia a három alapjaiban különböző fejlettségi szinteken fog átesni. S hogy ennek mi köze van a sötét anyaghoz, kiderül a végefelé.
Az első szinten egy civilizáció képes egy egész bolygó energiáját a saját hasznára fordítani. Egy annyit jelent, hogy az összes, változatos formában jelentkező energiahordozót (szén, olaj, gáz, nukleáris energia, szél, nap, geotermikus) a civilizáció energiaszükségleteinek fedezésére tudják felhasználni. A vulkánokban, viharokban, földrengésekben rejlő energiát is fel tudják használni, a bolygójuk teljes energiakészlete az irányításuk alatt áll.
A második szinten a civilizáció a saját naprendszerében tárolt energiát (aminek nagy része a központi csillag, a mi esetünkben a Nap) tudja felhasználni. Ez nagyjából egy 10 milliárd-szoros szorzót jelent az első típusú civilizációk felett rendelkezésre álló energia szempontjából. Egy ilyen civilzáció már nagyon megközelíti az elpusztíthatatlanság állapotát.
A harmadik szinten, egy harmadik típusú civilizáció ugyanezt a szintű energiakontrollt éri egy galaxis felett. Itt nagyjából megint egy 10 milliárdos szorzót kell egy 3. és 2. típusú civilzáció közé tenni a rendelkezésre álló energia mennyiségében.
Ezen osztályozás szerint mi még mindig csak a nulladik szinten vagyunk, hiszen a mai állapotok mellett még nem mondhatjuk, hogy a bolygó teljes energiakészlete felett uralkodnánk, hiszen akkor mondjuk a mostani Haitin megtörtént katasztrófa is elkerülhető lett volna.
Az internet viszont kezdi megközelíteni az első szintet, hiszen lassan tényleg nincs a bolygónak olyan része ahol ne lehetne rákapcsolódni (akár műholdas összeköttetéssel). A bankrendszer is hasonló szintet kezd elérni.
Miért is érdekes ez?
Azért, mert belegondoltam, hogy mi is történik, ha egy civilizáció a második szintet eléri egyszercsak. Hiszen akkor a központi csillagjából kiáramló teljes energiát valamilyen úton-módon fel kell, hogy használja. Ezt a legkönnyebben úgy teheti meg, hogy ha a saját bolygóján kívül egy nagyjából gömbszimmetrikus napelemekből álló gömbfelszínt hoz létre, és az összes, a napelemek által konvertált energiát felhasználja.
Ennek azonban egyenesági következmény az, hogy a központi csillagot nem látjuk többé. Bezáródik ebbe a mesterséges, hatalmas méretű napelem-gömbbe.
Ekkor többentem rá, hogy valamilyen szinten ezzel is lehetne az a súlyhiányt magyarázni, ami az asztronómusokat a fekete anyag bevezetésére késztette. Erre ugyanis azért volt szükség, mert a látható, a csillagok fénykibocsátása alapján feltételezett univerzum tömege túlságosan kicsi ahhoz képest, amit a gravitációs vonzás alapján feltételeznek.
Vagyis hiányzik a csillagokból normális körülmények között kiáramló fény.
A nagy kérdés a második és harmadik szintet elért civilizációk alapján az, hogy mi van, ha ez a hiányzó sugárzás azért hiányzik, mert ezen szintű civilzációk egyszerűen saját maguk céljaira használják fel, és közvetlen fény helyett alacsony frekvenciás (háttér) sugárzásként látjuk mi azt, amit a végén belőle "marad"?
Vagyis lehetséges-e, hogy a sötét anyag nem a mi gravitációt leíró teóriánk hiánya, hanem annak a következménye, hogy az univerum telistele van második és harmadik szintű civilizációkkal?
