Végre volt időm végigrágni magam a Pénzügyminisztérium által kiadott összesítéseken. A helyzet kicsit sem rózsás, és sajnos nem sokat változott az előző évhez képest. Nézzük a bevételi oldalt, egyszerre ennyi száraz adat elég is lesz, szerintem.
A teljes bevétel 8321 milliárd Ft-ot tett ki 2009-ben, ami sok is, meg nem is.
Végre volt időm végigrágni magam a Pénzügyminisztérium által kiadott összesítéseken. A helyzet kicsit sem rózsás, és sajnos nem sokat változott az előző évhez képest. Nézzük a bevételi oldalt, egyszerre ennyi száraz adat elég is lesz, szerintem.
A teljes bevétel 8321 milliárd Ft-ot tett ki 2009-ben, ami sok is, meg nem is.
2009-ben a gazdálkodó szervezetek befizetései (ide tartozik a társasági adó, a vállalkozások által befizetett adók, beleértve az EVÁ-s befizetéseket, játékadó, vám és importterhelések, cégautóadó) kicsivel több mint ezer milliárd Ft-ra rúgtak. Ez a teljes bevétel 12.2%-nak felel meg.
A fogyasztással kapcsolatos adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) 3071 milliárd Ft-ot tettek ki, ami a teljes bevétel 36,9%-t adja. A lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, különadók és illetékek) 2020 milliárd Ft-ot hoztak a központi konyhára, ami 24,3%-nak felel meg. A két kategória összesen 5091 milliárd Ft-tal, 61,2%-nak megfelelő arányban, járult hozzá a központi költségvetéshez.
A költségvetési szervek, szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, központi beruházások 1032 milliárd Ft-ot hoztak össze (ebbe nagyon valószínűleg beletartozik pl. a rendőrségek által kiszabott bírságok összege is), ami mellé az önkormányzatok 14 milliárdot, az EU pedig még 589 milliárd Ft-ot tett hozzá (7,1%-os hozzájárulás). Ez összesen a költségvetés 22,2%-t tette ki.
A maradék 4,4% pedig nagyrészt állami és kincstári vagyonnak kapcsolatos befizetéseken alapszik.
A legérdekesebb számomra mégiscsak az, hogy annak ellenére, hogy a kormány többször is kiállt a vállalkozások, főleg a nagy nemzetközi vállalatok mellett, mint az állami bevételek fő forrásai, az éves egyenleg mégiscsak azt mutatja, hogy a személyes befizetések jövedelemadó formájában majd kétszer akkor bevételt jelentettek 2009-ben 24,3%-kal, mint a gazdálkodó szervek összes befizetései 12,2%-kal. Az ÁFÁ-t ugye mindkét oldal fizeti (mikor milyen sikerrel), ami a legnagyobb tétel a bevételi oldalon 36,9%-kal.
Ha valaki veszi a fáradságot, és utánarágja magát (az alábbi ábra segít ezt megelőzni), látja, hogy egyrészt a vállalati befizetések sokkal kevesebb pénzt hoznak a "konyhára", mint a lakossági adó vagy a fogyasztásból eredő adók.
S azt is láthatja, hogy a vonat bizony nagyon lelassult: mind a vállalati, mind a lakossági adóbefizetések csökkentek 2008-hoz képest, a fogyasztási adóbevételek pedig stagnálnak. Ez pedig nagyon nem jó, főleg a kicsit sem csökkenő kiadásaink, és az adósságkezelésünk költségei miatt: csökkenő bevétel, nem csökkenő kiadás, nagyobb hiány, helló államcsőd!
Az EU-s bevételek pedig, ez is nagy meglepetés, megközelítik az itthoni gazdálkozó szervezetek (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) összbevételét, hiszen egy tátongó 7,1%-nyi rést tömött be ezzel a Bajnai kormány.
Hogy értékelni tudja az ember az EU-s támogatást, elég az éves egyenlegre ránézni. A költségvetés összbevétele 8321 milliárd Ft volt 2009-ben, míg a kiadási oldalon 9058 milliárd Ft áll. Ez 8,9%-os hiánynak felel meg, ami az EU-s támogatás elmaradása esetén 16%-os hiányra ugrott volna fel.
Még belegondolni is rossz...
