HTML

Énvezettem?

Minden amitől két másodperc alatt 300 atmoszférára felmegy az agyvizem a Macskafogó "Én vezettem??" szemszögéből nézve...

Friss topikok

  • nu pagagyí: Ostoba gondolat. A parlament bojkottja is eszköz lehet egy képviselő kezében. Különben is, választ... (2018.12.30. 15:54) Igazolatlan hiányzást a parlamentbe!
  • Online Távmunkás: Nincs kognitív disszonancia, a fideszes nyugdíjasok unokáit elrabolta a gonosz Brüsszel... (2018.03.31. 17:24) Erzsébet utalvány vagy unoka
  • maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: A magyar ellentét más. 2 fő tengely van: - nemzeti vagy idegen, - kapitalizmus vagy harmadik út.... (2017.12.18. 14:35) A Fidesz hármas ellenállása
  • É2I: Mondjuk ennyi. Csak ezt ugye nem hangoztatják ebben a fene nagy felbuzdulásban. Se gyártói kapaci... (2017.09.11. 12:40) Megújuló erőforrás, ugyanaz a hiba
  • fehérfarkas: Sem a kereszténység, sem az Iszlám vallás nem másik kírtásáról, legyilkolásáról szólnak, hanem eze... (2014.10.04. 22:51) A vallás vége

Klausztrofil csirke

2011-már-08 | 66. nap |  Énvezettem?

A régi kérdésre, "Kicsi, sötétben halvány zöldes fénnyel világít és hozzánk dörgölődzik, mi az?", a hagyományos válasz valahol az UFO-k, horrorfilmek és lázálmok között volt félúton. Ezidáig.

Holland kutatók a wageningi egyetem géntechnológia professzora, Bert van Bokhoven, vezetésével újfajta csirkét 'állítottak' elő. Normális körülmények között a csirkék klausztofóbiások, vagyis rosszul tűrik a sötétséget és a bezártságot. A D4DR gén módosításával a kutatók elérték, hogy a csirkék klausztrofilek legyenek, vagyis azt, hogy sötét, zsúfolt helyen jobban érezzék magukat, mint nyílt, szellős terepen.

A génmódosítási program célja a csirkék viselkedésének megváltoztatása volt: a hosszú fejlesztési projekt egy európai pszichiátriai program keretében futott. A mutáció hatására a csirkék a világos helyeket kerülik, és láthatóan sokkal jobban érzik magukat félhomályban. A csirkéknél természetes táplálélkeresés közben tapasztalt szétszóródás helyett a génmódosított változat egyedei egymás közeli társaságát keresik.

Az agórafóbiának is nevezett állapot egyik nagy előnye az, hogy a nagyüzemi körülmények között tartott génmódositott csirkék sokkal kevesebb stresszhatás alatt állnak, mint a hagyományosak.

Bokhoven szerint a csirkék külsején kevés változott. A fejüket gyengén oldalra tartják, ami valószinűleg a mutáció következménye. Ezen felül nem tolerálják a nagyfeszülségű elektromos berendezéseket, de ezt a hagyományos csirkék sem teszik. Ezenfelül "halvány zöldes fényt bocsátanak ki, de ettől a sötétben csak aranyosabbak lettek".

A csirkék kifejlesztésének nem csak a csirkék vagy a csirketartással foglalkozók örülnek. A holland Állatok Pártjának a szárnyastartási szóvivője, Esther Ouwehand, szerint, "mindenki tudja, hogy a csirkehús nagyon sokoldalú táplálék. Ezen fejlesztés után hamarosan mindenfajta lelkiismeretfurdalás nélkül tehetünk egy csirkefalatot vagy akár egy fél grillcsirkét is a rácsra". A párt elnöke, Marianne Thieme, kifejtette, "a bioállattartók elleni küzdelmet csak akkor hagyom majd abba, ha minden ketrecbe zárt borjú, szalonnamalac és húsvéti bárány genetikailag otthon érzi magát egy kis sötét sarokban".

Innentől kezdve nem kell megijedni, ha egy kis halvány zöldes fénnyel világító lény az emberhez dörgölődzik. UFOk helyett csak egy holland csirke lesz az.

Címkék: tudomány biológia hollandia mezőgazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://envezettem.blog.hu/api/trackback/id/tr292722712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

adat 2011.03.09. 17:10:08

a manapság ismert narancssárga sárgarépa is a hollandoknak köszönhető...

adat 2011.03.09. 17:11:40

A XVII. századig az európai fogyasztók a fehér, a sárga és a lila színű sárgarépát ismerték. A ma természetesnek számító narancssárga változatát holland kertészek nemesítették a királyi család tiszteletére. Nálunk a XV. századtól kezdve termesztik

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sárgarépa

Inch1414 2011.03.10. 11:17:45

No azért nem mindegy, hogy valamit génmódosítnuk, vagy nemesítünk.

-=[ DeMoN ]=- 2011.03.13. 07:35:33

A nemesítés is tkp. génmódosítás, csak nem drasztikus... :) Már várom a világító zsiráfokat... a hümmögő krumplit, a rózsaszín borsót, önfeltörő diót, stb...

tuli1 2011.03.15. 00:06:20

Sárgarépa ide vagy oda, kár, hogy a holland hírcsárdáról származik a hír, kisebb félrefordításokkal.
www.geencommentaar.nl/2011/02/18/wetenschappers-ontwikkelen-claustrofiele-kip/

Énvezettem? · http://envezettem.blog.hu 2011.05.16. 12:54:44

@tuli1: Milyen félrefordításokkal? Részletezd, ha van rá érkezésed...
süti beállítások módosítása