Megint egy hétvége, ami rövidebb volt, mint terveztem. Most nem amiatt, mert a túlaludtam magam, mert a fejfájás ágyhoz kötött, mert tovább tartott a kert rendbetétele, mint gondoltam, hanem azért, mert átálltunk nyári időszámításra.

Ami alapjában véve nem is olyan rossz ötlet. Amitől rossz lesz, az a téli időszámítás, és annak a kényszere, hogy a kettő között váltogatjuk az órák járását évente kétszer. De lehetne ezt sokkal okosabban is csinálni.

Abba a vitába most ne kezdjünk bele, hogy miért is van kétfajta időszámítás, és hogy most kinek is jó ez tulajdonképpen. Pedig igény, az volna rá. Ha valaki európai szinten a többség a többség érdekét nézi, akkor az mindenképpen világos, hogy a világosság-sötétség túl sokat nem változtat azon, hogy ki mikor és hogyan dolgozik, vagy tanul, főleg azért, mert a sokat emlegetett mezőgazdaságban most kevesebb, mint a népesség 5%-a dolgozik (vagy tanul). A nagyüzemi állattartásban pedig vajmi keveset számít, hogy mikor van világos az akólon kívül, ha bent így is, úgy is világítani kell.

Hanem inkább azon agyalok, hogy miért is szombatról vasárnapra virradóan váltjuk az órát, ha már váltani kell. Hiszen a mostani menetrend szerint a nagy átlag a váltás vasárnapján egy órával később kel, utána egy napon belül próbálja meg a szokásos evés-ivás-miegymás programját úgy beütemezni, hogy nagyjából egybeessen a szokásossal.

Ami persze nagyjából nem is sikerül, meg nem is számít, hiszen a biológiai órája egy nap alatt, egy későbbi felkelés hatására nem állt még át egy percnyit sem.

Ebből az is következik, hogy az első igazán nagy pofont az ember szervezete hétfőn reggel kapja, pont akkor, amikor munkába kellene mennie, frissen, kipihenten. Vagyis a nyári időszámitásra való átállás pont az első következő munkanapot teszi kevésbé produktívvá.

Noooooormális?

Kinek jó ez?

Ha viszont a mostani áldatlan állapotok helyett péntekről szombatra virradóan állítanánk át az órát, legalább a lehetőségünk meg volna arra, hogy az átállás simábban történjen.

Szombat reggel, csakúgy, mint most vasárnap reggel, az ember arra ébred, hogy egy órával később van, mint szokta volt lenni. A dolognak persze, legalábbis egy átlagos vasárnappal összehasonlítva, azért van legalább annyi jelentősége, hogy a boltok, amik szombaton nyitva vannak, egy órával 'korábban' zárnak. Vagyis van egy kis hajtóerő arra nézve, hogy az ember próbáljon alkalmazkodni az új időhöz.

Vasárnap, szabadnap. Az átállást segíti, hogy nincs kötelezettség, de már minden az új idő szerint fut. Vagyis a nagy átlag hétfőre, mire valamilyen fokon teljesítenie kell majd, legalább már egyszer 'korábban' kelt fel. Vagy nem, de legalább a lehetősége megvolt rá.

Akkor pedig miért nem így csináljuk?