Nos, a végén mindig ide lyukadunk ki. Dvorak is megénekelte az egyik posztjában, hogy a PC eladások bizony leszálló ágban vannak. Szerinte egyáltalán nincs erre semmilyen ok, hiszen a dotcom buborék már régen kipukkadt, a nagy gazdasági válságnak már (többé kevésbé) vége. S hiába hivatkoznak a PC-ket gyártó cégek arra, hogy itt van a Kindle, az iPad (és iPad2), meg az okostelefonok, Dvorák pálcát tör felettük, mondván, hogy van egy csomó dolog, ami miatt valakinek kellene egy PC is a laptopja mellé, s egy átlagcsaládban (amerikai, középkereset), kell legalább 4-5 PC: két szülő, három gyerek, egy családi szerver a nyomtató(k)nak és hogy a biztonsági mentéseket tárolja.
Dvorak esküszik arra, hogy a PC gyártók elfelejtettek rendesen eladni. Vagyis, hogy azért nem veszi az átlagamerikai a hagyományos PC-ket, mert a Dell, Acer és a HP valahogy az elmúlt évtizedben Alzheimert növesztett, és már nem tudja, hogy hogyan is kell egy átlag számítógépet eladni.
Szerintem nincs igaza.
Hiszen, ha az elmúlt évtized számítógép reklámjait megnézzük, vajmi keveset változtak. Tele vannak számokkal, mindenféle csippekről van benne szó, meg arról, hogy hány pixelt és ki tudja még mit kapunk, ha megvesszük a gépet.
Csakhogy a felhasználók nagy részét ez (már) nem érdekli. Hiszen a számítógépes forradalom óta felnőttek, és pont a vásárlóerőt képviselő rétegnek, aki képes lenne háromévente négy-öt gépet megvenni, sem ideje, sem energiája nincs arra, hogy a legújabb csippek és számítógépes belső kütyük körében fenntartsa a régi jártasságát.
Vagyis hiába van benne a reklámban, hogy ilyen csatlakozó, olyan interfész, ilyen chip és olyan grafikus kártya, ha valaki egy évre vagy kettőre pihentette a számítógépes szakmai ismereteit, ezek a számok és márkanevek valószínűleg keveset mondanak. Csak ellenőrzés képpen: ki tudja, hogy melyik grafikus kártya gyártó cégnek vannak most jobb kártyái? Az NVidia vagy az ATI a menő? És a különböző márkanevek közül, mint GeForce vagy Radeon, most melyik a jobb? És melyik árkategóriában?
Na ugye.
Nem az érdekel egy autó vásárlásánál sem, hogy milyen operációs rendszert futtat a motor vezérlés, hanem az, hogy működni fog, és hogy milyen gyorsan, kényelmesen, biztonságosan tudok vele menni (vagy hogy milyen gyorsasági, kényelmi, biztonsági élményt ad majd, ha vezetem). Vagyis nem az, hogy miből készült, hanem hogy mit tudok vele elérni, mit is érzek majd, milyen élményt nyújt, ha használom.
De ez még nem nem minden. Van még egy nagy baj, ami a Dell, HP és Acer (és a hasonló gépelőállító vállalatok) marketinges osztályainak az életét megkeseríti.
Az Apple.
Azzal, hogy kitalálták, hogyan is lehet egy új gépet, vagy akár egy teljesen új technológiát és a hozzá tartozó új termékcsaládot eladni, feladták a leckét a többi cégnek. Az Apple nem, vagy csak ritkán beszél arról, hogy mi van a gépekben. Arról beszélnek inkább, hogy az újabb verzió erősebb, mint a régi, és többet, gyorsabban lehet vele csinálni, jobban ki van találva, okosabban van összerakva a motorház fedél alatt. Arról beszélnek, hogy milyen lesz majd használni az új gépet, az új technológiát.
Hiszen keveseket érdekel a chipszett, meg a pixelek. Inkább az érdekli őket, hogy amit vesznek, az elég jó-e arra, amit szeretnének vele csinálni. Miért nem tud a Dell, a HP vagy az Acer arról beszélni a hirdetéseiben, hogy mit fogunk a géppel elérni? Arról, hogy miért lesz az életünk jobb akkor, ha az ő gépeiket vesszük meg?
Nos, szerintem egyrészt mert még nem tudják, hogy mit is mondjanak, másrészt pedig azért is, mert a Windows-os környezetben erről tényleg nehéz beszélni. Mert azzal, hogy itt az új gép, ami gyorsabb is, erősebb is, mint a régi, de a Microsoft megint írt rá egy olyan operációs rendszert, és egy olyan Office csomagot, ami kiveszi a lelkét ennek az új gépnek is, és se gyorsabbnak, se erősebbnek nem fogjuk ezt érezni a napi munka közben, meg lehet rá milliónyi programot venni, de azt mind külön kell, nos ezzel nem lehet igazán új gépeket eladni.
S nem csak az üzenetük más, mint a szokványos PC eladásoké, hanem magát az eladást, a vásárlási folyamatot is nagyon kitalálta, és nagyon jól tudja csinálni az Apple marketing gépezete. Olyannyira, hogy az embernek, akarva, akaratlanul össze szalad a nyál a szájában, és azon kapja magát, hogy azon gondolkozik, hogy tényleg venni kellene egy ilyet.
Az elmúlt öt-tíz évben pont az Apple miatt a marketinges ingerküszöbünk megemelkedett. Emiatt aztán egy régimódi, számokkal és specifikációkkal bombázó hirdetés már egyszerűen nem hat ránk, sőt, az Apple emberközpontú hozzáállása után inkább elidegenítően hat. Ha az Apple ilyen jól tudja a technológiát tányéron kínálni, öntudatlanul is elvárjuk, hogy a többi számítógépes cég is így tegye.
A kör bezárult.
Ha veszek megint gépet, Apple lesz... Ők beszélik azt a nyelvet, amit megértek.
