Orbán Viktor folyamatosan felemlegeti, hogy akármi is történjen, mi vagyunk a jófiúk, mert nálunk a kormány mindent megtesz azért, hogy a 2012-es költségvetési egyenleg a 3%-os hiány alatt maradjon. A terv a 2,5, vagy ha nagy a baj, a 2,8%-os hiány tartása, és ebből nem enged a kormány, sem a NGM.
S ha most valaki a címből arra következtetne — a blog hozzáállását és alapelveit teljesen figyelmen kívül hagyva —, hogy ezt a hiány százalékot keveslem, akkor bizony rossz úton jár.
Azt a kérdést járta körül ugyanis már hetek óta az agyrágó bogár, hogy miért is jó nekünk egy 2,8 vagy 2,5 százalékos költségvetési hiány?
Miért nem lehet, csak úgy, mint minden rendes háztartásban, a költségvetési nullszaldó vagy méginkább a megtakarítás a cél? Miért adjuk fel a fiskális fegyelmet helyből, még mielőtt elindultunk volna a következő évi küzdelemben ahelyett, hogy az tényleg megpróbálnánk? Hiszen a Fidesz és a kormány szerint most háború van, és az ellenséget nem lehet lelőni nemlétező, negatív hiánylőszerrel?
De félretéve a tréfát, a pozitív szaldójú költségvetés nem álom (s ráadásul az ötlettel nem is vagyok vele egyedül). A svédek már régóta gyakorolják, csakúgy mint tették azt nagyon sokáig a hollandok is. S akárhányszor pluszba jött ki nekik a költségvetés, az aktuális kormányok a következő évben vagy kevesebb adót szedtek be, vagy közvetlenül csökkentették az adóterheket (azoknál, akik az adókat befizették) vagy pedig tartalékot halmoztak fel azokra az évekre, amikor a költségvetést nem sikerült annyira összehangolni a valósággal, és egyébként negatívban zártak volna.
S tovább görgetve a gondolatot, igazándiból még európai szinten sincs igazán akadálya annak, hogy ahelyett, hogy 3%-os hiányt és annak tartását írja elő az EU, inkább 1%-os pluszt kívánjon meg a tagállamoktól. Amely céltől nehéz gazdasági helyzetekben lehetne engedni, hogy nullszaldón, vagy kivételesen rossz nemzetközi helyzet esetén akár negatívban zárjanak az EU-s tagállamok központi költségvetései.
Ezzel el lehetne érni, hogy az 1%-os pluszt utána európai szintű pénzügyi beavatkozásokra használjuk fel, mondjuk éves 1%-os GDP-s szinten minden állam csökkentse a külföldi adósságát. Mondani sem kell, enneknagyon jó hatása lenne az EU nemzetközi pénzügyi megítélésére is.
Csak akarni kellene egy kicsit, hogy egy állami pénzügyi mérleg jobban hasonlítson a hétköznapiakhoz.
