Az EU-s pénzek elköltésénél sokakban merül fel a kérdés arról, hogy mennyire hatékonyan használjuk fel a nekünk adott pénzeket. Ezt persze egyből ki lehet, és kell is, terjeszteni a hazai adófizetők által befizetett adóforintok felhasználására is. A legszemetszúróbb pénzszórás általában a közberuházások, az építkezések területén történik, ahol a közpénz szó szerint szétfolyik a sokszoros alvállalkozói rendszerben, ahol egymást húzzák le a cégek, folyamatosan kivéve a saját profitukat a közösből, míg a lánc végén a tényleges munkát elvégző cég sokszor csak a pénz ígéretét, de a tényleges átutalást már nem is látja.
A következő néhány lépéssel, a köz és a közberuházók érdekét közösen szem előtt tartva, azonban a közberuházások sokkal hatékonyabbá tehetők.
Először is, a közberuházást kiíró központi szerv (minisztérium, polgármesteri hivatal, stb.) és a tényleges munkát végző cég között maximum egy köztes cég lehet. Ezzel a alvállalkozói csatárlánc megszűnik, a tényleges munkavégzés is egyszerűbbé, követhetőbbé válik. Ettől egy fővállalkozónak még lehet több alvállalkozója, pl. mint ahogy házépítésnél is más az ács, a kőműves, az asztalos. De az a jelenlegi nagyon káros szokás, hogy köztes cégek tényleges munkavégzés nélkül profitorientáltan pénzt vesznek ki a közösből ezzel megszűnne.
Másodszor, a közberuházásokban tevékenykedő céges ezen tevékenységét leíró teljes könyvelése publikus kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy az esetleges közbenső fővállalkozó és az alvállalkozók könyvelésének a közberuházással foglalkozó részét heti rendszerességgel a közberuházást kiíró szervnek elektronikus formában közzé kell tennie. Ebbe a cégtulajdonosi információk, a cégvezetés és a közberuházási munkálatokban résztvevő alkalmazotti lista is beletartozik (beleértve a belső adminisztrációt is). Így az anyagi és személyi költségeket, a közberuházásban résztvevőket is tudná heti rendszerességgel az állampolgár vagy a konkurencia követni. A közberuházást folytató projekt vezető (közalkalmazott) pedig teljes belelátást kap a projekt időtartamára a projektben résztvevő cégek könyvelésébe és ügyvezetésébe, abba teljes körben vétójoggal beleszólhat, mert a közberuházással kapcsolatos részért ő (is) felel. A beruházás költségvetésének helyzetét (beleértve a vállalkozó cégek ilyen irányú könyvelését) az adóhivatal által kijelölt személy havonta ellenőrzi, jóváhagyja és közzéteszi.
Harmadszor, a publicitásért cserébe az állam 5%-os bruttó hasznot garantál a munka tényleges kivitelezése esetén, a közzétett költségeken felül. A végösszeg kifizetése, a külföldi szokások szerint a garancia időtartamhoz kötött, és azzal időarányosan kerül átadásra. Vagyis, ha a közberuházást elvállaló cég 1 év garanciát ad a munkára, akkor 2.5% százaléknyi profitot kap 6 hónap után, a maradék 2.5% százalékot pedig 1 év után. Hosszabb garanciaidők esetén éves kifizetéssel lehetne megoldani, hogy a cégek időben jussanak a pénzükhöz.
Negyedszer, ha a fő- és alvállalkozó a munkát, a garancia időtartama alatti javításokat nem végzi el, ha kiderül, hogy több, mint két cég áll a ténylegesen elvégzett munka mögött (alvállalkozói csatárlánc), akkor mind a fővállalkozó és az esetleges alvállalkozó(k) 30 évre elvesztik a közberuházásokbani részvételi jogukat. Ez mind cég, mind a cégtulajdonos(ok) és alkalmazottak szempontjából értendő. Ezzel a lépéssel megakadályozható lenne, hogy a cégek áron alul és következmények nélkül vállaljanak el munkát, hogy azt aztán hibásan, vagy a minőségi követelményeknek nem megfelelően kivitelezzenek.
Ötödször, kifizetési, más pénzügyi vagy jogi viták esetén a fővállalkozó ideiglenesen elvesztené a közberuházás kivitelezési jogát, amíg a vita a két fél között rendeződik. Amennyiben a fővállalkozó csődöt jelent, tulajdonosai, cégvezetése, alkalmazottai örökre elvesztik azon jogukat, hogy közberuházásban részt vegyenek. Emellett a tulajdonosok és a cégvezetés 30 évre elveszti jogát attól, hogy új vállalat alapítson, vagy cégvezetői funkciót betöltsön. Csőd esetén az állam nem vállal garanciát az alvállalkozó költségeinek térítésére, hiszen ezt már egyszer kifizette a fővállalkozónak, de segít azt polgári peres úton visszaszerezni.
Bár a rendszer nem teljesen hibamentes, de így mind a kiíró szervek, mind a közberuházó vállalkozók, mind az állampolgárok (a köz) szempontjából átlátható és számonkérhető közberuházásokat tenne lehetővé, s közben egy biztos, de nem túlzott profit kitermelésének a lehetőségét is megadná a résztvevő vállalatoknak.
A sorozat előző részei:
Kapitalista kiáltvány: adózott szavazatokat!
