N. Kósa Judit cikkében, amikor arról ír, hogy miért is volt szebb a múlt, mint amilyen volt, egy nagyon emberi értékszemléletre tapint rá. Egyszerűen arról vagyon szó, hogy jobban bírjuk azt az állapotot, amikor sem nekünk, sem a másiknak nem jut, mint amikor igazságtalanul jut a másiknak, és nekünk meg nem.
Ebben új nincs, pszichológiai alaptétel, ki is használják pl. rendőri vallatásnál rendesen, és a játékelmélet legalább egy Nobel díja ezen a felismerésen alapszik.
Meg sajnos a mai magyar (jobboldali) politika nagy része is.
Ettől a múlt nem lesz szebb, csak a teljes elnyomás élménye válik mégiscsak (amennyivel ez lehetséges) elviselhetőbbé.
Ami persze a politikára nem igaz.
