Szomorúan olvasom Papp László Tamás írását a korrupció mértékéről Magyarországon. A tényekkel nincs is baj, Papp úr magyarázatával van néhány fenntartásom. Hiszen megint arra a közmegegyezéssel elfogadott állításra sarkítja vissza a gondolatmenetet, hogy a magyar vállalkozói réteg rá van kényszerítve a szürkegazdasági trükközésre.
Nincs egy vállalkozó sem erre rákényszerítve.
Szomorúan olvasom Papp László Tamás írását a korrupció mértékéről Magyarországon. A tényekkel nincs is baj, Papp úr magyarázatával van néhány fenntartásom. Hiszen megint arra a közmegegyezéssel elfogadott állításra sarkítja vissza a gondolatmenetet, hogy a magyar vállalkozói réteg rá van kényszerítve a szürkegazdasági trükközésre.
Nincs egy vállalkozó sem erre rákényszerítve. Így döntenek, mert így könnyebb, mert így is lehet, és nagyon valószínű, hogy megússzák nagyobb büntetések nélkül, ha meg tényleg beütne az adóhivatal, akkor jogutód nélkül megszüntetik a vállalkozást, és újat nyitva tovább folytathatják, amit eddig is csináltak.Ebben a tyúk és tojás kérdésben, hogy ki is van mire rákényszerítve, nehéz pontosan megtalálni, ki is kezdte. Azt viszont könnyebb, hogy hogyan is lehetne végetvetni az egésznek.
Pontos, egyszerű, átlátható adótörvényekkel, amelynek betartását drákói szigorral, folyamatosan és hatékonyan ellenőrzik.
Az ellenőrzésnek nagyon fontos szerepe van, és pont ez az a pont, ahol most kishazánkban nagyon-nagyon le vagyunk maradva. Ezt kellene erősíteni. Ha egyik napról a másikra (tételezzük fel) hatékony ellenőrzés miatt 1. leállítanák a magyar gazdaság nagy részét, 2. megbizonyosodna, hogy a mostani adótörvények mellett lehetetlen vállalkozni, akkor mind a kormánynak, mind a vállalkozói réteg rádöbbenne, hogy változtatnia kell a hozzáállásán és magán a rendszeren.
Csak hát a mostani metódus kevesebb erőlködést igényel, szociálisan elfogadott, és sajnos már a mi kis dédelgetett közép-európai kultúránkba teljesen beleivódott. Így választottunk, nem kényszerített senki.