Végre egy értelmes cikk arról, hogy miért is ülünk nyakig a barna iszamósban. A hvg közölt egy interjút Szalay-Berzeviczy Attilával. Csak szemezgetek abból, ami szívemnek legkedvesebb volt.
A Nemzeti csúcs imázsképei csak arra voltak jók, hogy a hazai lakosságnak demonstrálják: valóban nagy lehet a baj, ha már a nagy politikai riválisok is leülnek egy asztalhoz. A külföldieket azonban sajnos az elhangzottak is érdekelték. Azok pedig pont abban tudták csak megerősíteni a piaci szereplőket, hogy Magyarország nem véletlenül tart ott, ahol tart. Hiszen a rövid távú politikai haszonszerzés motorja még a legnagyobb bajban is erősebb ebben az országban, mint a honvédelmi ösztöneink.
Végre egy értelmes cikk arról, hogy miért is ülünk nyakig a barna iszamósban. A hvg közölt egy interjút Szalay-Berzeviczy Attilával. Csak szemezgetek abból, ami szívemnek legkedvesebb volt.
A Nemzeti csúcs imázsképei csak arra voltak jók, hogy a hazai lakosságnak demonstrálják: valóban nagy lehet a baj, ha már a nagy politikai riválisok is leülnek egy asztalhoz. A külföldieket azonban sajnos az elhangzottak is érdekelték. Azok pedig pont abban tudták csak megerősíteni a piaci szereplőket, hogy Magyarország nem véletlenül tart ott, ahol tart. Hiszen a rövid távú politikai haszonszerzés motorja még a legnagyobb bajban is erősebb ebben az országban, mint a honvédelmi ösztöneink.
Vagyis a nemzeti csúcs jó volt arra, hogy belföldön összekacsintsanak a népek, hogy nézd az OV és a Fecó leült egymással beszélni. Annyit azért érdemes tudni, hogy egy normális országban az kormányon levő és az ellenzéki pártok folyamatosan beszélnek egymással, ez a parlamenti demokrácia egyik alappillére.
Nálunk, ha erre precedens fakad, szinte mindenki le vagyon nyűgözve. Szerencsére olyan országokban, ahol a politika fejlettebb a miénknél, tudják, hogy tulajdonképpen semmi sem történt, sőt...
Ebben a helyzetben ugyanis nem tartható tovább az, hogy csak a lakosság negyede járul hozzá a nyugdíjrendszer finanszírozásához, hogy a családi pótlék és egyéb kedvezmények alanyi jogon járnak, hogy későn állunk munkába és korán megyünk nyugdíjba, hogy a 6,5 millió munkaképes állampolgárból 4 millió nem fizet személyi jövedelemadót és ugyanennyiüknek nincs bejelentett állása, valamint hogy körülbelül 5000 milliárd forint éves jövedelem kerüli ki az adórendszert.
Hát igen, a számok lenyűgözőek. Volt is, van is egy kormányunk, amely semmit nem tesz igazán ezen számok elmozdításáért. Főleg az alanyi jogozás fáj nekem, meg gondolom még sok adófizetőnek.
Mindenesetre azért az kiviláglik az interjúból, hogy nem véletlenül vagyunk ott, ahol vagyunk, az elmúlt két évtized szívós 'munkája' vezetett ide.
