Micsoda gyöngyszemre bukkantam a NewScientist olvasgatva (mert hát azért mégiscsak TIT szinten adja elő a tudományt). Az egyik mostani számukban a fő sztori az újrafelhasználásról (recycling) szólt. Rengeteg kérdésre próbáltak meg választ keresni és adni. Az igazi nagy kérdést a végére hagyták persze: "Mi az az egyetlen de legfontosabb dolog, amit a környezetért tehetünk?"
A válasz igencsak meglepő volt...Micsoda gyöngyszemre bukkantam a NewScientist olvasgatva (mert hát azért mégiscsak TIT szinten adja elő a tudományt). Az egyik mostani számukban a fő sztori az újrafelhasználásról (recycling) szólt. Rengeteg kérdésre próbáltak meg választ keresni és adni. Az igazi nagy kérdést a végére hagyták persze: "Mi az az egyetlen de legfontosabb dolog, amit a környezetért tehetünk?"
A válasz igencsak meglepő volt. Beidézem angolul az eredetit:
"Over a 75-year lifespan, the average Europena will be responsible for about 900 tonnes of CO2 emmisions. For Americans and Australians, the figure is more like 1500 tonnes. Add to that all of humanity's other environmentally damaging activities and, draconian as it may sound, the answer must surely be to avoid reproduction."
Vagyis magyarul:
"Egy átlagos európai körülbelül 900 tonna széndioxid kibocsátásért felelős 75 éves átlagos élettartama alatt. Az amerikaiaknál vagy ausztráliaiaknál ugyanez az érték kb. 1500 tonnának felel meg. Ha ehhez még hozzáadjuk az emberiség további környezetromboló tevékenységeit is, akkor, bármennyire is drákóian hangzik, a válasz egyszerűen annyi, hogy ne szaporodjunk."
Ez itt a megoldás kéremszépen, tessék csendben és nem túl nagy zajjal kihalni. És a környezet már meg is van mentve.