Jakabics Gáspár írása a természettudomány (matematika, fizika, kémia, biológia, és a köztes szaktárgyak) tanításának állapotáról késztetett erre a bejegyzésre. A Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Mérnökakadémia közzétett egy közös állásfoglalást, amelyben többek között azért érvelnek, hogy a természettudományok tanítását kellene népszerűbbé tenni, a tanítást magát megreformálni.
Lehet, hogy az egyetemeknek, az akadémiának erre volna szüksége, de hogy a hallgatóknak vagy a jövendőbeli végzetteknek? Aligha.
Miért is van ilyen kevés természettudományos hallgató mostanság?
Az egyik ok, és ez mindenhol, külföldön és belföldön így van, a tárgyak nehézsége. Az elmúlt 150 évben a természettudományok elképesztő feljődésen mentek keresztül. Ez annyit jelent, hogy míg pl. a történelemben 100-150 év csak egy kicsit tesz hozzá az elmúlt mondjuk 2000 év anyagához, addig a természettudományokban a megtanulandó anyag nagyjából 90-98%-a ebből az időszakból származik. És az arény csak rosszabb lesz az idő teltével, míg a történelemben az arány csak javul.
Vagyis sok és egyre növekvő tudáshalmazt és — a történelmi banalitásokhoz képest — nagyon komplikált dolgokat kell megemésztenie a kedves tanulónak. Nem véletlen, hogy külföldön nagyobb óraszámban tanítanak, és többet, mint itthon. Hiszen tudják, a nemzetközi munkaerő piacon csak az állja meg a helyét, aki bizonyítani tud.
Nyilvánvaló, hogy ez nem könnyű. És már ahogy az szokott lenni, a többség a könnyebbik utat választja. Vagyis nem a természettudományokat.
A másik ok viszont teljesen magyar jellengű. Az elmúlt két évtizedben itthon nagyon meggyökeresedett az a nézet, hogy természettudományokkal bizony nem lehet jól keresni a munkaerőpiacon. Jogi pályán (ügyvéd, jogász, bíró), könyvelőként sokkal többet és gyorsabban lehet keresni. Ha valaki meg egyszerűen csak adóelkerüléssel tengeti az idejét, még gazdagabb lehet. A bűnözésről (kis és nagyléptékű, drogtól az olajig) nem is beszélve.
Vagyis atomhülye az kérem (csá, köcsög), aki erre teszi a fejét. Nehéz is, hosszú is, és keveset is fizet. Nooooormális?
Ez ellen az egyetemek most megpróbálnak valamit tenni, persze teljesen önérdekből. Nekik nem az a legfontosabb, hogy jól képzett hallgatókat, és munkavállalókat gyártsanak, hiszen ebből semmi hasznuk nincs. Csak az az érdekük, hogy a padokat, a hallgatói létszámot betöltsék. Hiszen ha nincs elég hallgató, akkor megszűnik a tanszék, megszűnik az egyetemi kar.
A végzett hallgatóknak meg végképp nem érdeke az, hogy minél több jó minőségű hallgattó hagyja el az egyetemeket, hiszen versenyhelyzet van a munkeerő piacon, és minden egyes jó végzőssel az ő saját esélyeik romlanak.
A mostani kiálltvány is csak az egyetemek érdekeit szolgálják. A dolgozókét nem, hiszen minél kevesebb jól képzett munkerő van a piacon, annál magasabb árat (értsd fizetés) lehet a tudásért elkérni.
Jól van ez így. Akik dolgoznak, azok pontosan tudják.