Az utolsó halványan pislákoló, humanizmusban gyökerező, reményeim is szertefoszlottak a katolikus egyházzal kapcsolatban. Egyik legutóbbi megnyilvánulásuk szerint a vallástalanság, az ateizmus a gazdagok luxusa, a szegényeknek erre nem jut. Legalábbis ezt állította egy vatikáni főpap az index.hu szerint.
Nooooormális?
Mióta alapállapot a vallásosság? Mióta alapállapot a logikátlanság, az értelmetlennek tűnő jelenségek kérdés és gyanakvás nélküli alázatos elfogadása?
Az utolsó halványan pislákoló, humanizmusban gyökerező, reményeim is szertefoszlottak a katolikus egyházzal kapcsolatban. Egyik legutóbbi megnyilvánulásuk szerint a vallástalanság, az ateizmus a gazdagok luxusa, a szegényeknek erre nem jut. Legalábbis ezt állította egy vatikáni főpap az index.hu szerint.
Nooooormális?
Mióta alapállapot a vallásosság? Mióta alapállapot a logikátlanság, az értelmetlennek tűnő jelenségek kérdés és gyanakvás nélküli alázatos elfogadása?
Szégyen és gyalázat azt megpróbálni elhitetni az emberekkel, hogy pont a hit, a kérdezés szisztematikus kiölése a fürkésző, felfedezni, megérteni és tudni vágyó elméből lenne az emberi értelem alapállapota. Hiszen a vallásosság egyik legfontosabb feltétele pont az, hogy ne gondolkodj, ne kérdezz, ne keresd az okokat és összefüggéseket, hanem higgy. Erősen, jól, feltételek nélkül. Minél hihetetlenebb, bárgyúbb, hazugabb kitalálmányt hiszel el, annál erősebb a hited, hiszen a vallás szemében annál inkább azon képességed látod megcsillantani, hogy a logikus gondolkodás legkisebb jelét sem vagy hajlandó felmutatni.
Bertand Russell mutatott rá arra brilliáns módon, hogy istenben hinni, vagy abban, hogy egy mindenható teáskanna kering a Nap körül tulajdonképpen ugyanaz. Mindkettő bizonyíthatatlan badarság. Aki egy kicsit is ad magára, szellemi képességeire, ilyesmiben nem hisz.
Ez nem luxus.
Hiszen az köztudott már elég régóta, hogy az ateizmus összefüggésben áll az átlagjövedelemmel, mégpedig úgy, hogy minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb számban lesznek ateisták az emberek. Az ok és okozat nehezen fejthető meg, még Richard Dawkins sem vállalkozik rá, pedig ő nagy szakértő a témában. Két dolgot nehéz elválasztani ahhoz, hogy ezt megválaszolja az ember.
Egyrészt magasabban képzett emberek keresnek nagy átlagban többet (legalábbis a világnak a magyar határokon kívül eső részén), és kézenfekvő azt feltételezni, hogy magasabb kvalifikációkhoz csak magasabb szintű mentális képességekkel jut az ember. Vagyis ezen réteg könnyebben átlátja, miért nem lehet, vagy érdemes, vallásosnak lenni.
Másrészt tényleg igaz, hogy egy jobban kereső réteg kevésbé van rászorulva arra, hogy ne a saját képességeiben higyjen, hanem valami emberfeletti erővel magyarázza átlagos sikertelenségét. Vagyis egyszerűen ennek a rétegnek sokkal kevésbé van szüksége arra, hogy misztikus, megmagyarázhatatlan dolgokkal helyettesítse azon történéseket, amelyeket nem bír szellemileg átlátni.
Az is köztudott, hogy a folyamatosan stressz alatt állók egy bizonyos idő után nagymértékben korlátozódnak mentális kapacitásukban (a mondás szerint is szegény házban bolond a gazdasszony). Ha ehhez még hozzájárul egy bizonyos mértékű alultápláltság is, a helyzet csak fokozódik, a szellemi behatárolódás szinte elkerülhetetlen.
Ettől az ateizmus még nem a gazdagok luxusa.
Hacsak maga a józan gondolkodás nem az.
