Kicsit meg vagyon zavarodva mindenki, de legfőképpen a Fidesz, azzal kapcsolatban, hogy mit is akartak az emberek. Főleg azért, mert egyre gyakrabban hallhatjuk tévében és rádióban, hogy a kritika nem ér, hiszen mindazt, ami történik, nos ezt akarták az emberek. Ahogyan Török Gábor is rátapintott blogjában, nem biztos, hogy ez az "ezt akarták az emberek" lemezt ilyen sűrűn kellene lejátszani.
Két okból sem.
Egyrészt, mert nem nagyon szimpatikus dolog. Főleg akkor, ha az éppen jelenleg hatalmon levő párt és elnöke úgymond adu ászként használja arra, hogy bármely, többé vagy kevésbé megkérdejelezhető lépését magyarázza. A kritika (akár jogos, akár nem) értelmes megválaszolása helyett, mint végső és megkérdőjelezhetetlen érvet hozzák fel. Lehet, hogy az elején a nagy eufóriában ez még elment, de azóta bizony lefolyt egy-két dolog a Dunán, és innentől már nem annyira eszi a nép ezt a választ.
Másrészt viszont azért sem kellene ennyiszer ezt emlegetni, mert nem igaz.
Azt mondani, hogy ezt akarták az emberek már csak azért sem teheti meg a Fidesz, mert komoly választási program kitűzése nélkül, célok és eszközök megnevezése nélkül nyerte meg a választást. Nem volt program, nem volt ötlet, csak annak hiszterikus hajtogatása, hogy ha mondanának valamit, azt a szocialisták, a liberális baloldal egyből ellopná, és akkor lenne csak nagy a baj.
Az emberek nem akarhatták mindazt, ami most történik, mert nem is tudhatták, hogy a Fidesz, Orbán Viktorral az élen, mire is készül. A választások után derült ki egy-két dolog, és azóta folyamatosan esik az egy kicsit is gondolkodó állampolgár az egyik ámulatból a másikba. Az, hogy ezt akartuk, az nem igaz.
A választásokkor voltak elegen, akik úgy szavaztak, hogy az biztos volt, hogy mit nem akarnak, az tény volt, hogy melyik pártot nem támogatják, s aztán jött az, hogy ami maradt, abból melyik mellé is tegyék le a voksukat. De ettől még nem akarták azt, ami most van.
Kiváncsi vagyok, hogy a Fidesz tényleg tudja-e, hogy az emberek mit akarnak?
Lehet, hogy ideje lenne megkérdezni tőlük.
