Érdekes beszélgetést folytattam le tegnap egy francia kollegámmal. Ezidáig vadkapitalista nézeteket vallott rendszeresen, folyamatosan arról ment a lemez, hogy milyen sok adót fizet (expat és Franciaországban adózik), és mennyire nem tetszik ez neki, meg egyébként is, miért nem takarékoskodik az állam ahelyett, hogy az ő bőrét próbálja meg lenyúzni.
Érdeklődtem, hogy kire fog szavazni a hétvégén az elnökválasztás első fordulóján. Főleg azért, mert eléggé furcsa kampányjelszavak mögé sorakoznak fel egyre többen Franciaországban.
Meglepő választ adott.
Arra szavaz majd, aki garantálja, hogy a gazdadok adósávját növelik, és az adót ténylegesen be is szedik tőlük.
Bár a számokat nem tudom ellenőrizni, szerinte a francia felsőréteg nagyüzemben adókerül (hm, ismerősen hangzik, nem?), s az évi deficit kétszeresének megfelelő adót nem fizet be. A francia átlag jövedelemadó valahol 30 százalék körül mozog, s ahogy szavaiból kivettem, a legfelső réteg ennek csak töredékét adózza. Szerinte a megoldás a jelenlegi francia gazdasági helyzetre és a költségvetési hiány finanszírozására annyi lenne, hogy a gazdagok által fel- és kihasznált adókerülési formákat szüntessék meg, és ténylegesen fizettessék be velük a jogosan kiszabott személyi jövedelemadójukat.
Ezzel az egyszerű lépéssel szerinte meg lehetne szüntetni a francia költségvetési hiányt, sőt, évente a mostani hiánynak megfelelő összeggel lehetne az csökkenteni. S ehhez nem kellenének különadók, csak az, hogy a gazdasági elit végre jövedelmével arányos módon járuljon hozzá a terhek viseléséhez.
Nem tagadom, megragadott az ötlet romantikája. Valahogy egyszerűbbnek tűnik ez, mint a csekkadó vagy az internetadó kivetése, nem?
