Nem értem a kormány bankokhoz való hozzáállását. Főleg azért nem, mert bár a szólam arról szól, hogy a bankok extra profitját kell csökkenteni, az egész akció inkább csak arról szól, hogy mennyivel lehet még az államkasszát tömni, mielőtt a bankok tényleg bedobják a törölközőt, vagy kiválasztják a megfelelő ujjukat felmutatni.

Vagyis értem, hogy az államháztartási egyenleget kell foldozgatni, de eközben nem értem, hogy miért nem akadályozza meg a törvényhozás azt, hogy a bankok tovább hárítsanak bizonyos költségeket.

Pedig ez milyen egyszerű lenne.

Képzeljünk el csak egy olyan hazai bankrendszert, amelyben törvény írja elő, hogy a lakossági számlavezetés és kezelési teljes költsége havonta legfeljebb 1 eurónak megfelelő forintba kerül. Ez a teljes összeg, nincsenek mellékes költségek, különdíjak, extra szolgáltatásért járó jogdíjak, csak a havi 1 euró számlaszámonként.

Ezért aztán kapunk költségmentes hazai átutalást, pénzautomata használatot (korlátlan számú pénz kivétel és/vagy betét), bankkártyát és annak teljesen költségmentes használatát, internetes és/vagy mobilos banki szolgáltatásokat. A költség ugyanaz lenne minden banknál, a szolgáltatások mértéke (gondolom) valamennyire változna. De ha a törvényhozás tényleg komolyan gondolja a dolgot, a minimális szolgáltatási tevékenység leírását is bele vehetné a törvénybe. A fenti lista jó segítséget nyújt, szerintem.

A sárga csekk (adójával együtt) maradhatna, ha tényleg igény van/volna rá. De szerintem nem lenne. A banki átutalási adó is maradhatna, ha az államnak erre van szüksége, de ilyen költségrendszerrrel ez tényleg csak a bankokat terhelné.

Az állam (vagy a kormány) ezzel a törvénnyel három legyet is ütne egy csapásra.

Először is lehetetlenné tenné a bankok számára, hogy a mostani extraprofitra kihegyezett folyamatos és szisztematikus vérszívásnak megfelelő, és közben szolgáltatásnak merni nevezett, tevékenységet tovább folytathassák. Az is lehetetlenné válna, hogy a rájuk kiszabott extra adókat gerinc nélkül tovább zongorázzák a lakosságra. Ezután pontosan úgy kellene viselkedniük a kedves kliensekkel szemben, mint azt nyugat-európai társaik teszik a sajátjaikkal. Vagyis fix összegért nyújtatnának teljes körű banki szolgáltatást. Mint valahol Európában.

Persze egyből hallom, ahogy a banki szektorhoz közel állók jajgatni kezdenek, hogy akkor hogyan is fog a bank megélni? Gondolom pontosan úgy, mint külföldi társai: megfelelő hitelezésen és a náluk jelentkező megtakarítások okos felhasználásán alapuló szolgáltatásokkal. De anélkül, hogy a lakossági alapszolgáltatásokat, amelyek egy ország működését teszik lehetővé, profitorientáltan végezhessék.

Másodszor pedig, minthogy a szolgáltatás olcsó és várhatóan kényelmes lenne, arra ösztönözné a vásárlókat, hogy használják őket. Vagyis, indirekt módon, fehérítené a lakossági pénzmozgásokat.

Harmadszor pedig a kormány ezzel végre demonstrálná, hogy nem egy újabb népnyúzási trükköt akar bevezetni, hanem tényleg komolyan gondolja, hogy magyarországi civil élet minőségét akarja javítani.

Ideje lenne már...