A kormány szerint félmillió ember hagyta el az országot az elmúlt időszakban. Ebből a félmillióból talán 60-70% a munkavállaló, a többi nagy valószínűséggel családtag vagy más hozzátartozó. A KSH szerint nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliek száma az elmúlt évben.

A 2012-ben a munkanélküliek éves, átlagos száma 476 ezer fő volt, az előző évhez képest alig változott. 2012 átlagában a munkanélküliségi ráta 10,9% volt, ez megegyezett a 2011-et jellemző értékkel. (ksh.hu)

Hogyan lehetséges az, hogy ilyen mértékű elvándorlás mellett nem csökkent az itthonmaradt munkanélküliek száma?

Gondolom úgy, hogy vagy az egyik, vagy a másik vagy egyik adat sem tükrözi a valóságot.

Hiszen úgy nem tud elmenni 300-400 ezer munkavállaló az országból, hogy annak ne legyen mérhető pozitív hatása a munkanélküliségi rátára. Azt senki sem állítja, legalábbis sem a kormány, sem a KHS, hogy ugyanennyi munkahely szűnt meg az elmúlt időszakban, és pont ezek az emberek közöttek útilaput a talpuk alá az elbocsátásuk után.

Nem lehet — már amennyire ezt mostanában egyáltalán lehet — látni az adóbevételeken sem, hogy félmillió munkavállaló után jelentkező adóbevétel eltűnt volna. Pedig az adóhivatalnak emiatt égigszökően szűkölnie kellene, hiszen egy átlagos munkavállaló átlagos munkabére után majd kétszer annyinak kell jelentkeznie az adóhivatal bevételi oldalán. Ez pedig félmilliónyi munkaképes kivándorló után tetemes összeget jelent havonta.

Ha valaki utána akar számolni, akkor a 2012-es éves adatokra támaszkodva a következő számok jönnek ki. 2012-ben az átlagos bruttóbér 223 000 forint volt, a családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset pedig 144 000 forint. Ha ehhez hozzávesszük a munkáltatók által befizetett adókat és járulékokat, s most az egyszerűség kedvéért vegyük a bruttó bér mennyiségét, mint közelítő becslést, akkor az adóhivatal személyenként nagyjából 300 ezer forinttól esik el havonta kivándorlóként. Ez éves szinten 1 450 milliárd forint.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt alkalmazásban, míg a költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak. (Ezek a számok már magukban megérnének egy misét.) Ehhez képest félmillió munkavállaló eléri majdnem a 16%-ot, vagyis az 1 450 milliárd forint nagyjából húszszázalékos visszaesést kell, hogy jelentsen az adóhivatalnál.

De erről senki nem beszél.

Persze azt is feltételezhetjük, hogy ez a félmillió kivándorló mind munkanélküli volt. Vagyis nem kaptak bért, nem fizettek adót, ezért nem tűntek fel az adóhivatali számok között. Ha a kivándorlók munkanélküliek voltak, akkor a gazdasági exodus hatására a munkanélküliségi rátának kellett volna drasztikusan csökkennie. De ez sem történt meg. A KSH legfrissebb adatai szerint 2013 I. negyedévében a munkanélküliek száma 509 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,8% volt. A munkanélküliség nem hogy csökkent az elmúlt évben, hanem inkább nőtt. Ezt a félmillió gazdasági kivándorlót beleértve...

Azt persze mindenki kézpénznek vette, hogy az a bizonyos félmillió munkavállaló bizony elhagyta az országot, és máshol fizet adót, máshol fizetik utánuk a munkáltatók által befizetett járulékokat és adókat. S hogy milyen rossz most ettől nekünk.

Pedig nagyon úgy tűnik, hogy a félmillió ki- vagy elvándorló sem a bevételi oldalon, sem a munkanélküli oldalon nem hiányzik. Hol voltak és hova tűntek?

Ha sem a gazdasági és adóhivatali számokban, sem a munkanélküliségi nyilvántartásban nem jelentkezik ekkora mennyiségű ember által elvárható változás, akkor kivándorlásuk a politikai passzát széllel ellentétben csak pozítivumként kezelhető. Azzal, hogy máshol vállalnak munkát (legtöbbször legálisan, bár vannak kivételek), a szürke- és feketegazdaság mértékét csökkentették, az adókerülés mértékét csökkentették, s emellett nyugdíjat, egészségügyi biztosítást fizetnek valahol. Ezzel azok, akik maradtak, csak jól járnak. Kevesebb "szellemet" tart el a rendszer ugyanakkora költségvetéssel.

Már ha hiszünk a szellemekben.