Szóval: 300 000 Ft-os fizetés esetén a munkáltató befizet az államnak 102 450 Ft-ot. Ebből következik, hogy a bruttó fizetés igazándiból nem is 300 000 Ft, hanem a valóságban kicsivel több mint 400 000 Ft volt a munkáltatónak.
Ezután a munkavállaló kifizeti az SzJA-t, és a többi járulékot, marad 174 750 Ft-ja.
Mivel az ÁFA majdnem teljesen általános, ezért ez megint csökkenti a fizetés értékét, névlegesen kb. 20 %-kal 145 625 Ft-ra. A másodlagos, harmadlagos adóktól (lakás, autó, banki kamat) most tekintsünk el.
Igy a következő végösszeg alakul ki: 402 450 Ft-ból maradt névlegesen 145 625 Ft, vagyis az állam eltett 256 825 Ft-ot, ami durván 63,8%-os adózásnak felel meg.
Most össze lehetne hasonlitani ezt az adószintet a középkoriéval, mint azt a körlevél is teszi, de ezt csak az tegye, aki hajlandó a középkori adószinttel az akkori életszinvonalat is fölvenni.
Helyette csak annyit, hogy ha a nyugdij és egészségügyi járulékot a munkavállalónak kellene fizetnie, akkor lehet, hogy többek előtt is megvilágosodna néhány dolog.
1. A bruttó fizetésük jelentősen magasabb, mint gondolják.
2. Saját maguk látnák a nyugdij- és egészségügyi biztositás költségét, és akkor végre kezdeni a mostani, "ingyen egészségügy és nyugdij, ami nekem alanyi alapon jár" mitosza oszlani.
3. Világos lenne az is, hogy a nyugat európai országokhoz képest a mostani állami apparátusban nagy valószinűséggel tényleg pazarlás folyik, és lehet, hogy akkor tenni is akarnának ellene.
