Micsoda tévedés megint. Egy neves biológus írta nem régiben a NewScientist oldalán, hogy bizony neki nehéz a természettudományokat és Istent, mint olyat összeegyeztetni, és inkább Isten győz.
A legfőbb érve Isten létezésének kényszere mellett az volt, hogy a természettudományok mindig is arra törekedtek, hogy alapjaiban értelmezzék a világot, és adjanak választ a felmerülő kérdésekre, és hogy az alapjaiból táplálkozó rendszer nem képes az evolúciót, mint olyat megmagyarázni, és azt sem, hogyan tudták vagy tudnak a mai élőlények ilyen magas komplexitást elérni. Az, hogy az egy dolog, hogy az evolúció egy tudományos elképzelés, de ez mégsem képes megjósolni, hogy milyen is lesz a szív szerkezete, hogy miért fog dobodni, és hogy hányat egy perc alatt.
Noooooormális?
Először is, az evolúció nem azt jósolja meg, hogy milyen lesz a szív, hanem azt, hogy milyen külső és belső tényezők fogják a továbbfejlődését alakitani, valamint arra ad magyarázatot, hogy ez a folyamat miként is zajlik.
Másodszor, a mai modern tudományos világban, legalább is Heisenberg óta senki nem próbálja meg azt az elavult nézetet tartani, hogy ha egy adott időpillanatban minden információ valaki rendelkezésére áll, akkor meg tudja mondani, hogy mi fog történni a következő pillanatban, napon, évben, stb.
A tudományos hozzáállás nem egyenértékű a determinisztikus világképpel. Az, hogy észérvek, bizonyitható kísérletek alapján elfogadhatónak tartunk egy feltevést, vagy elképzelést arról, hogyan is működik valami, vagy hogy miből is készült, az még nem jelenti azt, hogy mindent meg is tudunk előre jósolni.
Sőt, inkább azt jelenti, hogy ne fogadjunk el nem érvek és bizonyítékok nélkül mindenféle állítást, és főleg ne tegyük ezt azért, mert ez azt bizonyítaná, hogy mennyire tudunk hinni.
És azt sem jelenti, hogy valaki tudós létére ilyen hülyeséggel álljon elő.
