Mondtak már sokat sokféleképpen a mostani Orangeways ötletről, miszetint luxusbuszokat indítanának Budapestről néhány vidéki megyeszékhelyre. Ami az index.hu-n Pók László tollából megjelent, attól megint csak arról bizonyosodhattam meg, hogy a régi szocialista hozzáállás bizony csak az emberek halálával fog kipusztulni (vagy agyműtétekkel, de az nehezebb).
Annyi helyen csúsztat Pók (noooooormális???), hogy nehéz lenne számbavenni, de azért néhány alapvető szögezzünk le ahhoz, hogy elkezdhessünk érdemben vitázni a helyzetről.
Mondtak már sokat sokféleképpen a mostani Orangeways ötletről, miszetint luxusbuszokat indítanának Budapestről néhány vidéki megyeszékhelyre. Ami az index.hu-n Pók László tollából megjelent, attól megint csak arról bizonyosodhattam meg, hogy a régi szocialista hozzáállás bizony csak az emberek halálával fog kipusztulni (vagy agyműtétekkel, de az nehezebb).
Annyi helyen csúsztat Pók (noooooormális???), hogy nehéz lenne számbavenni, de azért néhány alapvető szögezzünk le ahhoz, hogy elkezdhessünk érdemben vitázni a helyzetről.
1. Szabad verseny van, még a tömegközlekedésben, hacsak nem dönt úgy a kormány, hogy monopolizálja ezt a helyzetet. Amíg ez van, addig sírhatnak a helyi államilag dotált (Volán és MÁV leány-) vállalatok, de se joguk, se nem ízléses. Az a tény, hogy valaki saját szakállán konkuráló szolgáltatást akar indítani, már magában jelzi, hogy a mostani vagy nem felel meg az elvárásoknak mennyiségben vagy minőségben, vagy egyszerűen van még a piacnak felvevőkapacitása még egy szolgáltatóra.
2. Nincs Magyarországon olyan törvény (legalábbis nekem nem sikerült megtalálni), ami megszabná, hogy minden településre tömegközlekedni lehessen legalább egy módon. Ez egy régi szocialista beidegződés, hogy ilyennek lennie kell(ene). Ebből következik, hogy még az államilag dotált vállalatoknak sem kötelező a veszteségesnek mondott vonalakat fenntartani, hacsak ez nem szerepel az állam által fizetett pénz feltételeként a szerződésekben. Miért is kellene, nem élünk már a szocializmusban...
3. Az, hogy ki kinek fizet, és hogy az adófizetők pénzéből tartjuk-e el majd az Orangeways-t, azt nem ilyen egyszerű megmondani. Sokan emlegetik fel a fórumokon azt, hogy az infrastruktúra fejlesztését nem lehet magáncégekre bízni, hogy a vasútnák a pályát állami pénzből tartják fenn, stb. A vasút esetében csak a vonatok használják a síneket, itt tényleg a közösből megy ki direktbe a pénz, viszont nem csak személyszállításra használják, és a sokkal nyereségesebbnek mondott teherszállítás is profitál belőle. A buszok esetében az útfenntartást mindenképpen az állam fizeti, de nem csak a buszoknak, hanem mindenkinek, aki az utakon közlekedik. Vagyis a buszok nem egyedüli haszonélvezői az állami infrastruktúra fejlesztésnek.
Nos, innentől igencsak nehéz fenntartani azt az ős-szocialista állítást, hogy mi (értsd adófizetők) fizetnénk egy konkuráló cégnek, hiszen az Volánok nincsenek monopól helyzetben, szabadon választhatják éves szinten a jelenlegi szolgáltatás (járat és cél) fenntartását, és nem használnak egyoldalúlag egy adófizetők pénzéből fenntartott infratrukturális hálózatot (az utakat).
Vagyis az az állítás, hogy a mostani nyereséges távolsági járatok miatt lehet a veszteséges helyi közlekedést fenntartani, egyszerűen nem állja meg a helyét egy nem monopolizált, de államilag támogatott rendszerben. Ha a nyereséges útvonalak kevésbé lesznek nyereségesek, akkor a veszteségeseket kell van nyereségesebbé tenni, vagy megszüntetni. Mindkettő jó megoldás, csak más politikai és vezetői hozzáállást (és tőkét) igényel. Mert ugye például azt senki se fogja (vagy remélhetőleg meri már) mondani, hogy a helyi közlekedést nem lehet nyereségesebbé tenni. A mostani helyzetben a Volánok nincsenek rákényszerítve erre, de egy kis verseny lehet, hogy pont ezt fogja előidézni.
Vagyis jöhet az Orangeways, ami, ha nyereséges marad, nagyon valószínűleg egy idő után nem csak ezeken a távolsági járatokon fog üzemelni, hanem helyi viszonylatban is. Amitől megint csak jobb lesz nekünk.
Az meg, hogy piaci alapokon próbál meg üzemelni, nekünk, fogyasztóknak is jó, hiszen ha sikerül neki, akkor növeli a piaci kínálatot, valószínűleg példát mutat majd minőségével, ha pedig nem sikerül, akkor pedig csak megerősíti a regionális Volán vállalatok álláspontját, miszerint még több pénzt kell a tömegközlededésbe pumpálni, ami megint csak jó a fogyasztóknak, hiszen több pénzből valószínűleg a regionálisok is jobb szolgáltatást tudnak majd nyújtani (ideális helyzetben).
Ideje lenne már Pók Lászlónak is, és a regionális Volán vezetőknek is felébredniük. A szocializmus elmúlt. Verseny van, és úgy tűnik, hogy az álmok sem vörösek, sem rózsaszínűek már, hanem narancssárgák.
Legalábbis az utasok szerint.