A Szépszabadság érdekes írást közölt a Kondoros-Kisszénás közötti vasútvonal helyzetéről. Arról, hogy egy vonatonkénti 0.8 fő átlagos utasszámú vonalra miért is költünk el 28 millió forintot évente. Arról, hogy naponta három pár személyvonat közlekedik, mozdonyvezetővel, kalauzzal, csak majdnem mindig utas nélkül. S tesz ez a vonat tíy perc alatt kb. hat kilométert annak köszönhetően, hogy a mellékvonalat 1980 után mégiscsak felújították.
Persze van egy csomó dolog, amit nem értek.
Kezdjük ott, hogy miért is kell egy mozdonyvezető és egy kalauz egy olyan vonalon, ahol egy egyetlen vagonból álló motorvonat halad. Vagy, hogy miért is kell egy vonatpár egy olyan vonalra, ahol egy odavisszást meg lehet járni kevesebb, mint fél óra alatt. Vagy, hogy ne felejtsük el, miért is megy összesen hat vonat (oda-vissza együtt) akkor, amikor óránként mindkét irányból mehetne kettő.
Hiszen ott van a pálya, ott van a motorvonat, és ott van a mozdonyvezető.
Az én verziómban indul egy motorvonat Kondoroson egész órakor, megérkezik Kisszénáson negyed előtt (hiszen a mozdonyvezető a jegyeket is kezelte elindulás előtt), majd fordul vissza egyből, de legkésőbb óra negyedkor. Óra félre már vissza is ért Kondorosra, megvolt az 5 perc szünet (egészségügyi, újságolvasós vagy dohányzós, kinek mire van szüksége), és már mehet is vissza Kisszénásra, úgy mint óra kezdéskor tette.
A reggeli munkába menős és az esti munkából jövős időben igy óránként kétszeri járattal, közben meg, mondjuk 11 és 2 között, óránként egyszer ingázhatna a vonat.
És még így is kevesebbe kerülne az éves költség, hiszen nem kellene két mozdonyvezetőt, két kalauzt kifizetni, akik a jelenlegi helyzetben munkaidejük nagy részét semmittevéssel, vagy legalább is nem utasszállítással töltik (ami ugye munkahelyük létezésének alap oka és célja).
Lenne viszont járatsűrűség, vonatkihasználtság, és alternatíva mindazoknak, akik most a buszt vagy az autót választják. Hiszen a minden félórában egy vonat esetében a helyi Volán se fog minden félórában egy buszt kiállítani. Persze gondolom most sem teszi, hanem (a legjobb esetben) küld egy buszt óránként.
Kiváncsi vagyok, hogy vajon nem pontosan így tenne a mozdonyvezetó akkor, ha ő szervezhetné meg a munkát, és ha a bevételből arányosan ő is kapna. Lehet, hogy még a vonat takarítást is átvállalná, hiszen ezzel is költséget takarítana meg, vagyis a bevételét növelné.
Egy kis ésszel egyszerre lehetne költséget megtakarítani, utaskényelmet biztosítani, a vidéken élők megélhetési, munkavállalási feltételeit is javítani.
De ész nélkül csak a szellemvonatok járnak. 28 millióból csak erre telik.
